Egy friss felmérés szerint a svájci klímatudósok túlnyomó többsége már nem hisz abban, hogy a világ képes lesz tartani a párizsi klímaegyezmény legfőbb célját, vagyis a globális hőmérséklet-emelkedést 1,5 Celsius-fok alatt tartani. A Swissinfo kutatása alapján a szakértők inkább 2,5 fokos átlagos növekedéssel számolnak 2100-ig, ami messze meghaladja a 2015-ös megállapodásban rögzített határokat.
A válaszadók szerint a kibocsátáscsökkentés üteme elmarad a szükségestől, miközben az éghajlatváltozás hatásai egyre látványosabbak: gyakoribbak a szélsőséges időjárási események, fokozódnak az aszályok, és gyorsul a jégtakarók olvadása. A felmérésben részt vevő 80 kutató közül 95 százalék úgy véli, hogy az egyezmény ideális céljai ma már irreálisak. A tudósok szerint Svájc különösen sérülékeny, mivel az ország kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a globális átlag, így a század végére akár 4-4,5 fokos helyi felmelegedés is elképzelhető. Ez a gleccserek 90 százalékának eltűnéséhez, a folyók vízhozamának csökkenéséhez és a vízerőművek működésének veszélyeztetéséhez vezethet.
A szakértők pesszimistábban ítélik meg a politikai döntéshozók hatékonyságát is, mint egy évtizede. Kétharmaduk szerint a globális felmelegedés gyorsabban halad, mint ahogy azt a párizsi klímamegállapodás idején várták, és háromnegyedük úgy gondolja, hogy a változások már 2050-re jelentős hatást gyakorolnak Svájc életkörülményeire. A kutatók szerint az ország klímapolitikája nem elégséges, és Svájcnak nagyobb szerepet kellene vállalnia a karbonadó és a nemzetközi szén-dioxid-piacok fejlesztésében.
A 2015-ben elfogadott párizsi klímaegyezményt több mint 190 ország írta alá, és célja az volt, hogy a globális felmelegedést 2 Celsius-fok alatt tartsa, lehetőleg 1,5 fokban maximalizálva. A svájci tudósok szerint azonban ez a cél mára elérhetetlennek tűnik.
