Több mint két évszázadon át megfejtetlen maradt az az 1809-es titkosított katonai levél, amelyet Napóleon utasítására küldtek Auguste de Marmont tábornoknak, az OpenAI GPT-6 Astra modellje azonban nagyjából hat óra alatt visszafejtette. A különösen érdekes rész ráadásul nem pusztán maga a kód feltörése: a rendszer egyetlen, meglehetősen gyenge minőségű beszkennelt képből indult ki, és a teljes munkafolyamat jelentős részét maga végezte el.
A megfejtést Carter Church, a SentinelOne AI-mérnöke készítette, aki részletesen dokumentálta a teljes folyamatot. A levélről mindössze egy 1969-ben, a Revue historique des Armées című francia hadtörténeti folyóiratban megjelent reprodukció állt rendelkezésre. A dokumentumot ráadásul ott tévesen 1807-re datálták, a megfejtés és a korabeli levelezés összevetése alapján azonban kiderült, hogy valójában 1809 márciusának végén íródott.
A történet előzménye 1809. március 16-ára vezethető vissza. Napóleon ekkor arra utasította mostohafiát, Eugène de Beauharnais-t, Itália alkirályát, hogy titkosított levélben tájékoztassa Marmont-t a francia és szövetséges hadseregek elhelyezkedéséről. Marmont Dalmáciában állomásozott mintegy 13 ezer katonával, miközben az osztrák területek elvágták a többi francia seregtől, így egy esetleges háború esetén különösen kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetett.
I used GPT-6 Astra to break an unsolved cipher to one of Napoleon's generals that had gone unread for 217 years.
What makes this impressive isn't actually the codebreaking, but that Astra completed the entire multi-modal workflow in ~6 hours from a single image and goal.
1/6🧵 pic.twitter.com/vyiGKOsrHq
Az Astra előtt nem egyszerűen egy begépelt kódszöveg feküdt. A modellnek először fel kellett dolgoznia az 1202×1836 pixeles képet, sorokra kellett bontania a dokumentumot, majd fel kellett ismernie a kézzel rajzolt jeleket. A levél összesen körülbelül 1300 kódegységet és 155 különböző jelet tartalmazott. Church szerint a képen mintegy 175 eltérően megrajzolt jelváltozat szerepelt, amelyekről az Astrának azt is el kellett döntenie, mikor jelentenek valójában ugyanazt.
A titkosítás úgynevezett homofon helyettesítéses rendszer volt: egyetlen betűhöz több különböző jel is tartozhatott, miközben bizonyos jelek egész szavakat helyettesítettek. Egy Daniel Tant nevű francia kriptográfiatörténész korábban 33 betűértéket már azonosított, ezek azonban csak a levél körülbelül harmadának értelmezéséhez voltak elegendők. Az Astra ezekből kiindulva saját programot írt, szimulált hűtéses keresési módszerrel próbálta megtalálni a fennmaradó megfeleltetéseket, majd történelmi forrásokkal is összevetette az eredményt.
A megfejtett levélben Eugène részletesen felsorolta a francia és szövetséges erők helyzetét. Szó esett többek között 40 ezer bajorról München és Passau környékén, Poniatowski 30 ezer lengyel katonájáról a Visztulánál, Davout 80 ezer emberéről Bayreuthnál, Masséna 60 ezres seregéről Ulmnál és Donauwörthnél, valamint Oudinot 40 ezer fős hadtestéről Augsburg térségében. A levél azt állította, hogy Ausztriát hamarosan minden oldalról támadás éri, Marmont-t pedig arra biztatta, hogy a menetparancs megérkezésekor ne hagyja magát megfélemlíteni kisebb ellenséges erőktől.
A megfejtés egy régi történelmi hiányt is részben kitöltött. Napóleon 1865-ben kiadott levelezésében az egyik Marmont-nak szóló utasítás egy mondat közepén megszakadt, a most megfejtett szöveg viszont ennek egy átfogalmazott változatát is tartalmazza. Ez alapján Marmontnak "néhány csapat vagy egy csőcselékből álló tömeg" miatt nem kellett volna visszariadnia. Church ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem bizonyítja, hogy Napóleon eredetileg pontosan ugyanezeket a szavakat használta.
A megoldás nem minden apró részlete tekinthető véglegesnek: Church szerint öt jel értelmezése továbbra is bizonytalan. A történelmi rejtjeleket gyűjtő Cryptiana oldal gondozója, Satoshi Tomokiyo ugyanakkor átnézte az eredményt, a kódot megfejtettként jelölte, és a dokumentum dátumát is 1809-re javította.
Nem ez volt az első alkalom, hogy a GPT-6 Astra régi katonai rejtjelet tört fel. Nemrég egy 1918-as német rádióüzenetet is sikerült megfejteni vele, amelynek szövegét korábban szintén nem ismerték. A mostani eset azonban azért különösen érdekes, mert az AI nem kész átiratot kapott: a kép feldolgozásától kezdve a kódfejtésen és a programíráson át a történelmi ellenőrzésig több, korábban külön szakértelmet igénylő feladatot kapcsolt össze egyetlen folyamatban.
