Kínos bakiba futott bele a Microsoft, amikor a hivatalos Learn portálján egy mesterséges intelligenciával újragenerált, hibáktól hemzsegő folyamatábrával magyarázta el, hogyan működik a GitHub. A problémára az eredeti szerző, Vincent Driessen hívta fel a figyelmet, miután észrevette, hogy több mint 15 évvel ezelőtt készített Git-ágazási modelljét gyakorlatilag lemásolták, majd AI-val "átmosták".
Driessen 2010-ben publikálta A successful Git branching model című bejegyzését, amelyhez egy részletes, gondosan megtervezett diagramot is készített. Az ábra azóta széles körben elterjedt technikai előadásokban, wikiken és oktatóanyagokban, mindig megfelelő hivatkozással. A forrásfájlokat szabadon elérhetővé tette, hogy bárki használhassa vagy módosíthassa.
A Microsoft Learn oldalon azonban nem az eredeti fájlokat használták, hanem láthatóan egy AI-képgenerátorral újrarajzolt verziót publikáltak. Az eredmény tele volt hibákkal: a "continuously merged" kifejezésből "continvuocly morged" lett, a "feature" szó "featue"-vá torzult, a függőleges tengelyen pedig a "Time" helyett "Tim" szerepelt. A nyilak pontatlanok voltak, a színek és vizuális hierarchia pedig eltértek az eredeti, gondosan kialakított struktúrától.
Driessen szerint nem önmagában az a probléma, hogy valaki használta a diagramját - hiszen éppen ez volt a cél -, hanem az, ahogyan ez történt. Blogbejegyzésében úgy fogalmazott, hogy a másolat
"gondatlan, feltűnően amatőr és minden ambíciót nélkülöz"
, és szerinte az egész folyamat szomorú példája annak, hogyan próbálnak egyesek AI-val gyorsan tartalmat gyártani, anélkül hogy tiszteletben tartanák az eredeti munkát. Az ábrát azóta eltávolították a Microsoft Learn oldaláról, és lecserélték egy másik képre. A módosításról azonban nem került ki külön magyarázat vagy jelzés, hogy miért történt a csere.
Az eset újra reflektorfénybe helyezi az AI-val generált tartalmak problémáját, különösen akkor, ha azok meglévő művekre épülnek anélkül, hogy megfelelően hivatkoznának az eredeti szerzőre. Ahogy az AI-eszközök használata egyre elterjedtebbé válik a nagyvállalatoknál is, egyre fontosabb kérdéssé válik, hogy milyen ellenőrzési és etikai folyamatok biztosítják a minőséget és a szerzői jogok tiszteletben tartását.