Az, hogy az AI szemetet termel, csak egy probléma, emellett borzalmas víz- és energiaéhsége van. A Microsoft vezérigazgatója, Satya Nadella a Build 2026 fejlesztői konferencián beszélt arról, hogy a vállalat új AI-adatközpontjai már egészen más logika szerint működnek, mint a korábbi, rengeteg vizet elpárologtató létesítmények. A kulcs a zárt hűtőkör, amelyet az építéskor feltöltenek, majd a rendszer ugyanazt a vizet keringeti tovább, ahelyett hogy folyamatosan friss vízkészletet használna el. Nadella azt állította, hogy az új megoldással egy teljes év alatt nagyjából annyi víz fogy, mint amennyit egyetlen helyi étterem használna el.
Ez elsőre meglepően erős állítás, mert az AI-adatközpontok körül éppen az energia- és vízigény az egyik legkomolyabb vita. A modern GPU-klaszterek sokkal sűrűbbek és melegebbek, mint a hagyományos szervertermek, ezért a hűtésük is nehezebb. A Microsoft új rendszere úgy van tervezve, hogy a folyadék hőcserélőkön keresztül vegye át a szerverek által termelt hőt, majd egy hűtőegységen át lehűlve visszakerüljön a körforgásba. A vállalat ezt a megoldást a wisconsini Mount Pleasantben épülő Fairwater AI-adatközpontnál vezette be látványosan. A Microsoft saját bemutatása alapján ez nem egyszerűen egy újabb szerverterem, hanem egy kifejezetten AI-terhelésre tervezett, nagy sűrűségű infrastruktúra, ahol a hűtés több mint 90 százalékát zárt folyadékhűtés adja. A maradék hűtési igényt elsősorban külső levegővel oldják meg, extra vízre pedig csak a legmelegebb körülmények között lehet szükség.
Bár a Microsoft megerősítette, hogy a jövőben épülő, kifejezetten mesterséges intelligenciára fókuszáló létesítményeknél ez lesz az alapértelmezett szabvány, és több hasonló központ is épül az Egyesült Államokban, a cégnek már van egy több mint 500 létesítményből álló, 80 régiót lefedő globális Azure-hálózata. A vállalat egyelőre nem jelentett be olyan átfogó programot, amelynek keretében a meglévő, régebbi adatközpontokat is átalakítanák erre a zárt hurkú, víztakarékos megoldásra, így az "éttermi szintű" fogyasztás egyelőre csak az újonnan épülő központokra érvényes, ez pedig kevésnek tűnik, ha a teljes ökológiai lábnyomról beszélünk.
A versenytársak is hasonló nyomás alatt vannak. A Google szintén 2030-ra ígér víz-visszapótlási célokat, miközben az iparág egészében egyre erősebb az igény arra, hogy a cégek ne csak teljesítményről, modellekről és felhős kapacitásról beszéljenek, hanem arról is, mennyi vizet és áramot kér az AI a való világtól. Mert ezek a számok tényleg riasztóak továbbra is.
