A TikTok nem tervezi bevezetni a végpontok közötti titkosítást a közvetlen üzeneteknél, ellentétben több nagy platformmal, például az Instagram, a Facebook Messenger vagy az X szolgáltatásaival, amelyek kínálnak ilyen adatvédelmi opciót. A BBC beszámolója szerint a vállalat úgy véli, hogy a teljes titkosítás kockázatot jelenthet a felhasználók számára, mivel ellehetetleníti, hogy a bűnüldöző szervek és a biztonsági csapatok hozzáférjenek a privát üzenetekhez. Az ügyben több technológiai cég is kritikák kereszttüzébe került az elmúlt években, mivel a hatóságok egyre gyakrabban kérnek ki felhasználói adatokat, köztük közvetlen üzeneteket.
A végpontok közötti titkosítás lényege, hogy az üzeneteket kizárólag a feladó és a címzett láthatja, azok az adatátvitel során titkosítva haladnak át a különböző szervereken és szolgáltatókon, így harmadik fél számára olvashatatlanok maradnak. Több alkalmazás - például a Signal, az iMessage és a WhatsApp - alapértelmezetten kínál ilyen védelmet, ugyanakkor a technológia alkalmazása és a hatósági együttműködés kérdése komoly jogi és társadalmi vitákat vált ki. Szakértők szerint a titkosítás erősíti a magánszféra védelmét, de egyben megnehezíti a bűncselekmények felderítését is.
Az Apple 2011-ben vezette be elsőként alapértelmezettként a végpontok közötti titkosítást az iMessage-ben, amelyet 2024-ben tovább erősített egy új, poszt-kvantum titkosítási kulccsal. A Meta fokozatosan terjesztette ki a titkosítást platformjain, miközben a hatóságok rendszeresen fordulnak hozzá adatkérelmekkel. 2025 első felében több mint 374 ezer ilyen megkeresést regisztráltak, amelyek 78 százalékában adatátadás történt. A 2013 óta működő Telegram esetében a titkosítás nem alapértelmezett, csak az úgynevezett "Secret Chats" funkció aktiválásával érhető el.
