Az amerikai kormány hivatalosan is beszállt a The New York Times, valamint az OpenAI és a Microsoft között zajló szerzői jogi perbe, méghozzá egyértelműen az AI-cégek egyik legfontosabb érve mellett. A Trump-adminisztráció szeptember 1-jén benyújtott állásfoglalása szerint önmagában az, hogy szerzői joggal védett műveket használnak AI-modellek betanítására, nem feltétlenül sérti a szerzői jogot, hanem az úgynevezett fair use, vagyis a megengedett felhasználás körébe eshet.
A The New York Times még 2023-ban perelte be az OpenAI-t és a Microsoftot, azt állítva, hogy a vállalatok engedély nélkül használták fel cikkeinek millióit az AI-modellek fejlesztéséhez. Az amerikai igazságügyi minisztérium most azzal érvel, hogy a nagy nyelvi modellek betanítása "rendkívül átalakító" felhasználás, mivel a rendszer nem egyszerűen újraközli a betáplált szövegeket, hanem azokból nyelvi mintázatokat tanul. A kormány szerint az AI-modellek ráadásul nem feltétlenül helyettesítik közvetlenül az eredeti újságcikkeket.
A beadvány ennél tovább is megy. A Trump-adminisztráció szerint ha a bíróság túl szűken értelmezné a fair use szabályait, az visszafoghatná az amerikai AI-ipar fejlődését, ronthatná az Egyesült Államok nemzetközi versenyképességét, és még nemzetbiztonsági következményei is lehetnek. A kormány azzal is érvel, hogy a kötelező licencdíjak elsősorban a legnagyobb technológiai cégeknek kedvezhetnének, mert a kisebb szereplők kevésbé tudnák megfizetni a hatalmas mennyiségű tréningadat használati jogát.
A The New York Times természetesen egészen másként látja a helyzetet. A lap szerint a kormány néhány óriási AI-vállalat érdekeit helyezi az amerikai alkotók elé, miközben az AI-cégeknek tisztességesen fizetniük kellene azokért a tartalmakért, amelyek segítségével a termékeiket felépítik. Az Authors Guild írói érdekvédelmi szervezet szintén élesen bírálta az állásfoglalást, szerintük az több ponton félreértelmezi a fair use és a szerzői jog szabályait.
A kormány álláspontja ugyanakkor nem dönti el a pert. Sidney H. Stein szövetségi bírót jogilag semmi sem kötelezi arra, hogy kövesse az igazságügyi minisztérium érvelését, jogi szakértők szerint azonban egy ilyen beadványnak jelentős súlya lehet. Különösen azért, mert ez az első alkalom, hogy az amerikai szövetségi kormány ilyen közvetlenül állást foglalt az AI-modellek betanításáról szóló nagy szerzői jogi perek egyikében.
Az amerikai bíróságok eddig sem jutottak teljesen egységes álláspontra. Egy Anthropic elleni ügyben a bíróság fair use-nak minősítette a jogszerűen megszerzett könyvek AI-tréninghez való felhasználását, ugyanakkor a kalózforrásból beszerzett művek miatt a cég végül 1,5 milliárd dolláros egyezséget kötött az írókkal. A Meta egy másik ügyben szintén győzött, de a bíró külön hangsúlyozta, hogy ebből nem következik általánosan, hogy minden engedély nélküli AI-tréning jogszerű lenne.
A New York Times pere ezért jóval többről szól egyetlen újság és két technológiai vállalat vitájánál. A döntés komoly precedenst teremthet abban az alapvető kérdésben, hogy az AI-cégeknek fizetniük kell-e a szerzői joggal védett szövegek betanítási célú használatáért, vagy ezt az amerikai jog a fair use részeként engedélyezi.
