Egy friss felmérés szerint az emberek többsége még mindig nem tudja megkülönböztetni az AI által írt adathalász üzeneteket a valódiaktól, ami komoly veszélyt jelent a kibervédelemre. A Yubico kutatása rámutatott, hogy a Z generáció, vagyis az 1997 és 2012 között születettek, kiemelkedően nagy arányban válnak szociális manipulációs támadások áldozatává. A megkérdezett fiatal dolgozók 62 százaléka elismerte, hogy az elmúlt évben kattintott gyanús linkre, nyitott meg fertőzött mellékletet, vagy más módon interakcióba lépett egy támadással.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a támadások egyre kifinomultabbak. Az AI-jal támogatott adathalász kísérletek valósághűbbek, mint valaha: deepfake videók, mesterségesen generált hangok és hibátlan nyelvezetű levelek teszik őket hihetővé. A megkérdezettek 70 százaléka úgy véli, hogy az AI miatt hatékonyabbak lettek ezek a kísérletek, míg 78 százalék szerint az elmúlt években sokkal kifinomultabbá váltak. Egy konkrét tesztben, ahol a résztvevőknek egy adathalász e-mailt kellett azonosítaniuk, a többség, vagyis 54 százalék úgy hitte, hogy valódi ember írta az üzenetet, vagy egyszerűen bizonytalan volt. Ez jól mutatja, mennyire nehéz már különbséget tenni.
A problémát tovább erősíti, hogy sok dolgozó teljesen felkészületlen. A válaszadók 40 százaléka soha nem kapott kiberbiztonsági képzést, és a cégek kevesebb mint fele, pontosan 48 százalék használ többfaktoros hitelesítést. Ez azt jelenti, hogy rengeteg szervezet a legegyszerűbb védelmi vonal nélkül marad, miközben a támadások folyamatosan fejlődnek.
Érdekes adat, hogy bár mindössze 26 százalék gondolja biztonságosnak a jelszavakat, mégis azok számítanak a legelterjedtebb hitelesítési módszernek. A munkafiókok 56 százaléka, a személyes fiókoknak pedig 60 százaléka pusztán jelszavas védelem alatt áll. A szakértők hangsúlyozzák, hogy aki mégis jelszóra támaszkodik, annak különösen erős és egyedi kódot kell választania, mert egy rosszul megválasztott jelszó gyakorlatilag nyitott ajtót jelent az online támadók előtt.
