Miközben az EU hatalmas mesterséges intelligencia-stratégiát épít, és a következő években legalább megháromszorozná adatközponti kapacitását, egyre több tudós és környezetvédő figyelmeztet: a digitális forradalom víz nélkül nem megy. A kontinens déli részein már most is állandó vízhiány uralkodik, és az új adatparkok több vizet igényelnek, mint amennyit a helyi közösségek megengedhetnek maguknak.
A nagy technológiai cégek, mint az Amazon, a Microsoft és a Meta milliárdokat fektetnek új központokba Spanyolországban, míg a Google három új létesítményt épít Görögországban. Az Oxfordi Egyetem vízpolitikai szakértője szerint a döntéshozók egyszerűen nem gondolkodtak előre - az AI most trendi, politikailag hálás téma, de a fenntarthatóság csak utólag kerül szóba. A paradoxon szinte ironikus: az adatközpontokat gyakran pont száraz, meleg régiókba telepítik, mert ott kedvezőbb a levegő és az infrastruktúra, de éppen ezek a térségek a leginkább kiszolgáltatottak a vízhiánynak.
A helyzet különösen Spanyolország és Görögország egyes részein kritikus, ahol az emberek már a mindennapi vízellátás miatt is aggódnak. Aragónban például az Amazon három adatközpontot tervez, ami a helyi gazdákat és környezetvédőket is feldühítette, mert szerintük a projektek elszívják a régió vízkészleteit. Az Egyesült Királyságban is nő a feszültség: Oxfordshire első MI-fejlesztési zónáját épp egy új víztározó mellé építik, ami tovább növelheti a helyi víznyomást.
A számok elég beszédesek. Egy közepes adatközpont annyi vizet használ, mint egy golfpálya, csak éppen sokkal több energiát emészt fel, és a vízfogyasztás több mint fele nem is közvetlenül a hűtéshez, hanem az energia-előállítás során történik. A cégek persze hangsúlyozzák, hogy a hatékonyság javításán dolgoznak, és egyre több helyen próbálják újrahasznosítani vagy tengervízzel helyettesíteni az édesvizet. A Microsoft például vízmentes hűtési rendszerekkel kísérletezik, Portugáliában pedig már működik olyan adatközpont, amely teljesen újrahasznosított tengervízzel üzemel.
Mégis, a nagy kép aggasztó. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a kontinens vízkészletei már most "súlyos nyomás alatt" állnak, a népesség harmada vízhiányos területen él. Közben az AI és az adatfeldolgozás iránti igény robbanásszerűen nő, ami újabb létesítmények építését kényszeríti ki - gyakran épp ott, ahol a természet már az összeomlás határán van.
Hollandia és Írország már fékezni próbálja az építkezéseket: mindkét ország ideiglenes moratóriumot vezetett be az új adatközpontokra az áram- és vízhiány miatt. Mások viszont még mindig a gazdasági hasznot látják a technológiai boom mögött, pedig a kérdés egyre sürgetőbb: vajon tényleg érdemes a jövő digitális központjait a természet rovására építeni?
A mesterséges intelligencia lehet, hogy a jövő motorja, de a víz nélkül a motor is leáll.
