Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériuma (DOE) új menetrendet tett közzé, amely azt ígéri, hogy az ország a 2030-as évek közepére eljut a fúziós energiatermelésig - vagyis ahhoz a régóta vágyott pillanathoz, amikor a csillagok energiatermelését sikerül földi körülmények között megismételni. Azonban a dokumentum már a legelején világossá teszi: pénz erre még nincs. A DOE közleménye szerint a cél a fúziós ipar fellendítéséhez szükséges közinfrastruktúra létrehozása, hogy az évtized végére megkezdődhessen az első kereskedelmi fúziós erőművek fejlesztése. A részletek viszont homályosak, a konkrét módszerek hiányoznak, és a siker továbbra is olyan tudományos áttöréseken múlik, amelyekkel a kutatók közel egy évszázada küzdenek.
A fúziós energia a maghasadás ellentéte: nem szétválasztja, hanem egyesíti az atomokat, miközben hatalmas mennyiségű energia szabadul fel. Az eljárás legnagyobb előnye, hogy nem termel hosszú életű radioaktív hulladékot, és teljesen karbonmentes. A gond csak az, hogy a folyamat fenntartásához extrém hő és nyomás kell - olyasmi, ami a Napban természetes, de a Földön csak mesterségesen, rendkívül nehéz körülmények között hozható létre. A tudósok 2022-ben értek el először nettó energiatermelést lézeres kísérletben, ám ezt az eredményt még nem sikerült stabilan megismételni.
A fúzió körüli lelkesedést most az is táplálja, hogy a mesterséges intelligencia-robbanás miatt a technológiai óriások - köztük Sam Altman, Bill Gates és Jeff Bezos - új energiaforrások után kutatnak, hogy kiszolgálják adatközpontjaik óriási energiaéhségét. Több mint 9 milliárd dollárnyi magántőke áramlott eddig fúziós projektekbe, és a Microsoft, valamint a Google is ígéretet tett arra, hogy vásárol majd az első ilyen erőművektől.
A DOE új stratégiája a köz- és magánszféra együttműködésére épít, és olyan területekre fókuszál, mint a fúziós üzemanyagok (trícium és deutérium) előállítása, új, extrém körülményeket tűrő anyagok fejlesztése, illetve regionális innovációs központok létrehozása. Az egyik ilyen kezdeményezés a Stellar-AI nevű szuperszámítógép-hálózat, amelyet az Nvidia, az IBM és a Princeton Plazmafizikai Laboratórium épít közösen, hogy mesterséges intelligenciával támogassák a fúziós kutatásokat.
A terv külön fejezetet szentel az AI-nak, amelyet a fúziós energia átalakító eszközeként említ. A kutatók digitális másolatokat, úgynevezett digitális ikreket készíthetnek a kísérleti reaktorokról, hogy gyorsabban modellezhessék azok működését. Csakhogy a dokumentum tetején egy kíméletlen mondat figyel:
"Ez az ütemterv nem jelent kötelezettségvállalást semmilyen finanszírozásra; a jövőbeli forrásokat a Kongresszus hagyja jóvá."
Magyarán, az Egyesült Államok fúziós álma még mindig papíron létezik - és amíg nincs mögötte pénz, addig a "csillagenergia" inkább marad tudományos ígéret, mintsem valódi energiaforrás.
