3,69 billió dollár, ennyit ér ma a Microsoft. Szép nagy szám, de hogy el is tudd helyezni valahova; ez az összeg nagyjából tizenhatszorosa Magyarország GDP-jének. Noha a vállalatot mindenki elsősorban a Windowsról ismeri, messze nem ez a termék az, amelyik a legtöbb hasznot hozza: jelenleg a felhőalapú szolgáltatások képezik a fő húzóerőt, igaz, az évi 100 milliárd dolláros bevétellel összességében ez is csak igen kis szeletet jelent a teljes tortából. A Microsoft sikerét elsősorban annak köszönheti, hogy mindig egy olyan vezető állt az élén, akinek tiszta és világos jövőképe volt arról, hogy mi a helyes irány - ami egyébként összesen három vezetőt jelentett, hiszen az első 25 évben Bill Gates, majd 2000 és 2014 között Steve Ballmer, 2014 óta pedig Satya Nadella vezeti a Microsoftot. Közülük egyértelműen Ballmer az, aki a legkevésbé volt sikeres, de még az ő nevéhez is olyan termékek kapcsolódnak, mint az ikonikus Windows XP, a Windows 7, valamint az Xbox megjelenése. Viszont az ő nyakába varrhatók azok a stratégiai lépések is, amelyek nyomán a Microsoft nem tudott maradandót alkotni sem a mobileszközök sem pedig a keresők piacán. Na, de lássuk a legfontosabb mérföldköveket!
1975
Ebben az évben, április 4-én alapította meg a vállalatot Albuquerque-ben Bill Gates és Paul Allen. Gyermekkoruk óta ismerték egymást, összekötötte őket többek között az, hogy mind a ketten rajongtak a számítógépekért és szerettek programozni is. A Microcomputer Software néven alapított cég első terméke egy fordítóprogram, a BASIC volt, amely a MITS nevű cég Altair 8800-as számítógépéhez készült. A szoftver rekordidő alatt, mindössze nyolc hét alatt lett kész, a MITS pedig saját néven, Altair BASIC-ként adta ki.
1981
A vállalat hat évvel később vált Amerika- és világszerte ismertté. 1980-ban az IBM kifejlesztette az első személyi számítógépét, az IBM PC-t, amihez kellett egy operációs rendszer is. Ezt az IBM eredeti tervei szerint a Digital Research fejlesztette volna - az a vállalat, amely az akkoriban uralkodónak számító CP/M operációs rendszert is készítette. Azonban a tárgyalások nem vezettek sikerre, így az IBM megkereste a Microsoftot - az IBM-nél a Microsoft név már ismert volt a BASIC miatt.
A csavar a dologban az volt, hogy a Microsoft nem rendelkezett operációs rendszerrel; Gatesék azt találták ki, hogy licencelik a már létező QDOS operációs rendszert (amely a CP/M klónja volt az Intel 16 bites 8086-os processzorához), és módosítják azt az IBM igényei, illetve saját elképzeléseik szerint. Így született meg a PC DOS. A Microsoft 25 ezer dollárt fizetett a QDOS licencért, de 430 ezer dollárt kapott a PC DOS-ért. Na, de hogy lesz mindebből MS-DOS? Hát úgy, hogy Gates és Allen nem ment bele a kizárólagosságba, így az IBM-nek írt rendszert másoknak is tudták értékesíteni - MS-DOS néven.
1982
Az operációs rendszer után gyorsan "készült" egy játék is, mégpedig a Flight Simulator 1.0. A vicces a dologban az, hogy ezt a terméket sem a Microsoft fejlesztette, hanem a Sublogic, ráadásul már 1979-ben létezett - a Microsoft csak licencelte x86-os platformhoz. Viszont ezzel együtt is a Flight Simulator lett a Microsofthoz köthető, legrégebben forgalmazott termék, amely mind a mai napig aktív fejlesztés alatt áll, legfrissebb változata tavaly, 2024-ben jelent meg.
1983
A Microsoft újabb területeken vetette meg a lábát azzal, hogy kiadta az első egeret (hardver), valamint Multi-Tool néven elkészült a vállalat szövegszerkesztő alkalmazása - a név kereskedelmi szempontból nem volt éppen a legjobb, ezért a kész terméket a Microsoft Word néven hozta forgalomba.
1983 viszont azért is fontos, mert ekkortájt kezdődött meg a Windows fejlesztése. A Microsoft két tényező miatt kezdett aktívan foglalkozni az ötlettel. Egyrészt több fejlesztő is készített grafikus interfészt a DOS-hoz, amelyek népszerűek voltak. Másrészt pedig ott volt a rivális Apple Lisa operációs rendszer is, ami teljesen egészében grafikus felületet használt.
1985
A fejlesztések két évvel később értek be, a Windows 1.0 november 20-án jelent meg. Akkor még nem operációs rendszer, hanem külön elindítható grafikus interfész volt, amiben olyan - ma is ismert - alkalmazások kaptak helyet, mint a Naptár, a Jegyzettömb és a Paint.
1990
Mozgalmas év következett: elkészült a Windows első igazi nagy fejlesztése, a Windows 3.0. Közben volt persze egy Windows 2.0 is, de az nem sok vizet zavart - a Windows 3.0 volt az a szoftver, ami a Microsoftot egyszer s mindenkorra feltette a térképre. Két hét alatt 100 ezer példányt értékesítettek belőle, ami hallatlanul nagy sikert jelentett akkoriban. A Windows 3.0 részeként jelent meg a Pasziánsz is, amely hagyományőrzésből egészen sokáig a Windows része maradt, még a Windows 7 is tartalmazta. Az érdekes az egészben az, hogy a játék azért került be a Windows 3.0-ba, hogy a felhasználók vele gyakorolhassák a szintén a rendszerrel bevezetett drag-n-drop (fogd-és-vidd) technológiát az egér használata közben.
Ugyanebben az évben jelent meg a Microsoft Office is; amiben a Word mellé az Excel második verzióját és - a hagyományokat tovább éltetve - egy külső fejlesztőtől megvásárolt prezentációkészítőt csomagolt a Microsoft. A többi ismert: a Microsoft Office pillanatok alatt de facto szabvánnyá vált a számítógépes dokumentumalkotásban.
1995
Bemutatkozik a Windows 95, amit sokan az első Windows operációs rendszernek tartottak - ez a titulus valójában azonban a két évvel korábban megjelent Windows NT-hez tartozik. A Windows 95 ráadásul nem is volt teljesen független, mert a boot folyamatot és a fájlkezelést még mindig az MS-DOS végezte, és ezt a gyakorlatot a Microsoft a végfelhasználói termékeknél a Windows 98 és Windows ME esetében is megtartotta (és csak a Windows XP-vel hagyta el). A tekintetben viszont első volt a Windows 95, hogy ez volt a Microsoft elő 32 bites operációs rendszere. A Windows 95-ben jelent meg elsőként a Tálca, ennek a rendszernek képezte részét a Fájlkezelő (Explorer), valamint olyan apróságok, mint a beépített fájlkezelés vagy a hardverek esetében a plug-and-play. És a Windows 95 volt az első Windows, amiben a Windows Update is helyet kapott!
Egy év alatt 40 millió példány talált gazdára a Windows 95-ből, az évtized végéig pedig a Microsoft 100 millió licencet értékesített. A kalózmásolatokkal együtt becslések szerint a Windows 95-öt legalább 250-300 millió felhasználó nyúzta.
1998
Természetesen nemcsak sikerek, hanem néha nehezebb akadályok is színezték a Microsoft karrierjét. Perek sokasága például, amelyek közül a leghíresebb minden bizonnyal az 1998-ban, az amerikai kormány által indított per, amit végül 1999-ben ejtettek. Ez a per amiatt indult, mert a Microsoft az Internet Explorer böngészőt integrálta az operációs rendszerbe; ami sokak szerint a piaci erőfölénnyel való visszaélést jelentett. Érdekesség, hogy a per első körben elmarasztalta a Microsoftot, és a feldarabolását rendelte el - a vállalat azonban fellebbezett. Végül a per a kormány és a Microsoft közös megegyezésével zárult, így a per okafogyottá vált. Azonban kétségtelen, hogy a Microsoft innentől kezdve óvatosabban nyúlt a fejlesztésekhez.
2000
A vállalat vezetését Steve Ballmer vette át Bill Gatestől. Utóbbi ennek ellenére egészen sokáig a Microsoft kötelékében maradt, sőt bizonyos szerepekben még ma is aktív. 2008-ig a vállalat vezető szoftverfejlesztője, 2014-ig a Microsoft elnöke, 2020-ig az igazgatótanács tagja maradt, informális tanácsadóként pedig ma is segíti Satya Nadella munkáját - például az OpenAI-jal kötött együttműködés és a mesterséges intelligenciával kapcsolatos vízió kialakításával kapcsolatban is. Részesedése a cégben 0,9 százalék körüli.
2001
Ebben az évben jelent meg a Windows XP; akkoriban a vállalat két termékvonallal rendelkezett. Az otthoni felhasználóknak a Windows 98/ME nyújtott barátságos felületet, de a DOS-os alapok miatt nem éppen stabil működést, míg a vállalati környezetben a Windows 2000 szinte tökéletes stabilitást, de korlátozott hardvertámogatást biztosított. A Windows XP-vel a Microsoft sikeresen egyesítette a két világ előnyös tulajdonságait, igaz, bonyolította is a felhasználók életét azzal, hogy többféle kiadásban jelent meg.
Öt év alatt 400 millió példány talált belőle gazdára, de a tényleges felhasználók száma ennél jóval magasabb lehet.
2001 azért is fontos mérföldkő a vállalat életében, mert ekkor jelent meg az Xbox játékkonzol első verziója. Ez nemcsak azért érdekes, mert ismét egy új piacról van szó, hanem, azért is, mert az Xbox Live koncepcióval ez az első Microsoft-ökoszisztéma. Szerűség.
2009
A Microsoft ez év októberében adta ki a Windows 7-et, amely mind a mai napig a legsikeresebb Windows operációs rendszer. Két évvel korábban, 2007-ben jelent meg a Windows Vista, amelynek újragondolt felhasználói felülete és néhány, a rendszer mélyébe ágyazott funkciója nem nyerte el a felhasználók tetszését. Ezért rekordidő, két év alatt készült el az utód, amely igazán áttörő új funkciókat nem hozott, viszont a felhasználói visszajelzések alapján kijavította a Vista nyűgjeit.
2011
Ez az év nem éppen a jó stratégiai döntések éve volt. Először a Microsoft megvásárolta a Skype-ot - 8,5 milliárd dollárért. Ezzel egy csapásra komoly szereplőjévé vált a VoIP piacnak, és részben a közösségi médiának is, ám a kihívásokat nem sikerült kezelni. Folyamatos ráncfelvarrások és újratervezések után végül a dolog oda jutott, hogy idén májusban a szolgáltatás teljesen leállt.
Noha adta magát, hogy a következő meghódítandó terület a Microsoft számára az okostelefonok világa legyen, a vállalat egészen sokáig kivárt, és amikor lépett, akkor sem okosakat húzott. A mobilok világában azzal a Nokiával állt össze, aki maga is "állva" nézte a történeseket; ezzel önmagában még nem lett volna baj, de a mind a két irányból erőltetett kvázi kizárólagosság a Windows Phone (és a Nokia) vesztét okozta, pár év leforgása alatt. Nem kis részben ez vezetett oda, hogy Steve Ballmernek távoznia kellett.
2012
A Microsoft bemutatta az első Surface táblagépet. Noha a koncepció abban az értelemben sosem lett sikeres, hogy a Microsoftnak komoly piaci részesedése nem volt, a Surface termékek jelentősége mégis megkérdőjelezhetetlen. A Microsoft ezeket a gépeket használta és használja ugyanis arra, hogy megmutassa: átgondolt tervezés esetén mire képes az általa tervezett Windows, valamint felhőalapú szolgáltatásai. A Surface gépeken alkalmazott megoldásokból pedig más gyártók is folyamatosan ötleteket merítenek.
2014
Steve Ballmer lemondott, helyét Satya Nadella vette át. Ballmer minden szerepkörétől visszavonult, és szinte azonnal megvásárolta a Los Angeles Clippers nevű NBA csapatot, amelyet azóta is sikeresen menedzsel. Részesedését viszont nem adta el, így ma a Microsoft legnagyobb egyéni befektetője azzal, hogy a részvények 4,5 százalékát birtokolja.
Ebben az évben a Microsoft, már Satya Nadella irányítása alatt megvásárolta a Minecraftot fejlesztő Mojangot. A játék első körben fejőstehénként szolgált, de gyorsan kiderült, hogy ennél nagyobb volumenű vízió kapcsolódik hozzá: a Minecraft teljes ökoszisztémává vált, a vállalat kapcsolódni tudott rajta keresztül a fiatalokhoz és gyerekekhez is, valamint hatalmas potenciál rejtőzött benne az oktatásban, főleg a tudomány, technológia, mérnöki tervezés és matematika területén.
2015
Az egyik legmozgalmasabb év volt a Microsoft történetében. Ekkor jelent meg a Windows 10, amelynek terméktámogatása egyébként éppen ebben az évben jár majd le. Közben megint kihagytunk egy új verziót, mert a Windows 7 közvetlen utódja, a Windows 8 nagyjából a Windows Vista sorsára jutott. A Windows 10-ben új start menü, új böngésző (Microsoft Edge, akkor még saját, nem pedig Chromium alapokon), újragondolt alkalmazásbolt várta a felhasználókat.
Ebben az évben mutatta be a Microsoft a HoloLens virtuális valóság szemüvegét is, amely egy évvel később meg is jelent, sőt készült belőle egy második verzió is, de aztán eltűnt a süllyesztőben.
Minden bizonnyal ebben az évben született meg az a döntés is, amely elkaszálta a Windows Phone projektet, még ha annak hivatalos végét csak 2017-ben jelentette is be a vállalat.
2021
A következő ugrással máris a Windows 11-hez érkezünk, amely 2021-ben mutatkozott be. Egyelőre nincs utódja, így ez a szoftver a Microsoft legfrissebb operációs rendszere, októbertől pedig az egyetlen, hiszen a Windows 10 terméktámogatása lejár. Megjelenésekor igazából kevés valódi újdonsággal szolgált, azonban az utóbbi két évben a Microsoft a mesterséges intelligencia és más szolgáltatások felé vette az irányt, ami azt jelentette, hogy a Windowsban is kezdtek megjelenni az ilyen funkciók - a Copilot például az Edge-ben is elérhetővé vált, a Fotókban és a Paintben pedig AI-alapú szerkesztés és képgenerátor funkció jelent meg. És létrejött egy új számítógép kategória, a Copilot+ PC is.
2023
Az utolsó nagy és fontos dobás pedig nem is lehet más, mint a mesterséges intelligencia. A hype-ot az OpenAI indította újtára azzal, hogy nyilvánosan is elérhetővé tette a ChatGPT-t 2022 novemberében. A vállalat Microsofttal való együttműködése ekkor már hároméves távra nyúlt vissza, azonban igazán akkor kapott nagy lökést a szekér, amikor 2023-ban stratégiai megállapodást kötött a két cég. Ennek részeként az OpenAI továbbra is a Microsoft Azure platformot használja, de ami még fontosabb, az az, hogy a megállapodás értelmében a Microsoft elkezdte integrálni az AI-alapú szolgáltatásokat saját termékeibe, így a Windowsba, a Microsoft 365 platformba és a Bing keresőbe is. És a trend minden bizonnyal folytatódik, mert a stratégiai együttműködésről szóló megállapodást a Microsoft és az OpenAI nemrég 2030-ig meghosszabbította.
