A kínai járműgyártók licencszerződései egyre fontosabb bevételi forrást jelentenek, mivel nyugati versenytársaik sokszor nem tudják elég gyorsan piacra dobni új elektromos modelljeiket saját technológiára támaszkodva - írja a Reuters alapján a Telex. Ennek eredményeként egyre több nyugati autó épül részben vagy egészben kínai fejlesztésű járműplatformokra, ami hosszabb távon a márkák közti határok elmosódásához is vezethet.
A nyugati autógyártók számára a kínai platformok alkalmazása gyors és költséghatékony megoldást kínál az elektromos átállásban, miközben a kínai cégek számára új bevételi lehetőséget nyit. A Tesla példáját követve a feltörekvő kínai gyártók moduláris platformokkal segítik a fejlesztések felgyorsítását és a költségek leszorítását. Az együttműködések révén a kínai vállalatok nemcsak technológiát értékesítenek, hanem bérgyártóként is szerephez juthatnak.
Az európai autógyártók mindeközben kettős nyomás alatt állnak: egyrészt saját piacukon, másrészt Kínában is a helyi riválisok egyre élesebb versenyével kell szembenézniük. A Volkswagen például évek óta kínai partnerekre támaszkodik, legutóbb az Audit vitte piacra a SAIC technológiájára építve, most pedig az Xpenggel dolgozik közös platformokon. A Mazda szintén kínai alapokra építette új elektromos modelljét, amely Európában is forgalomba kerül.
A kínai beszállítók emellett az európai igényekhez is igazodnak: a CATL nemrég mutatta be azokat a lítium-vas-foszfát akkumulátorokat, amelyeket Debrecenben is gyártani fognak, míg a koreai SK is átáll a Kínában kifejlesztett LFP-technológiára. A kereskedelmi feszültségek azonban fokozódnak: Mexikó 20-ról 50 százalékra emeli a kínai autók vámját, ami a helyi munkahelyek védelme mellett az Egyesült Államoknak tett politikai gesztusként is értelmezhető.
