Az Egyesült Államok egészségügyi minisztériuma bejelentette, hogy 22, mRNS-alapú légúti vakcinák fejlesztésére vonatkozó szerződést felmond. Robert F. Kennedy Jr., a minisztérium vezetője azzal indokolta a döntést, hogy a technológia nem elég hatékony, sőt a vírus mutációjára ösztönözve meghosszabbíthatja a járványokat. A bejelentés azonnal felkavarta a tudományos világot, hiszen az állítások ellentmondanak az elmúlt évek tapasztalatainak és a nemzetközi kutatások eredményeinek.
A döntés különösen szimbolikus, hiszen Karikó Katalin 2023-ban Nobel-díjat kapott az mRNS-technológia megalapozásáért, amely a COVID-19 elleni küzdelem egyik legfontosabb fegyverévé vált. A 2020-as világjárvány idején az első Trump-kormány rekordidő alatt segítette piacra a Pfizer/BioNTech és a Moderna oltásait, amelyek a becslések szerint csak az első évben közel 20 millió életet mentettek meg.
Kennedy azonban évtizedek óta ismert oltásszkeptikus, aki miniszterként is következetesen támadja a védőoltásokat. A kinevezése óta eltelt időben kirúgta a teljes szövetségi oltási bizottságot, több tízezer egészségügyi dolgozót, és még a kanyaró elleni vakcinákról is ellentmondásos kijelentéseket tett. A mostani lépést már hónapok óta sejteni lehetett: a minisztérium márciusban jelezte, hogy célkeresztbe kerülhet az mRNS-technológia.
A szakmai reakciók egyöntetűen elutasítók. Jennifer Nuzzo, a Brown Egyetem járványügyi központjának igazgatója szerint Kennedy ezzel a döntéssel hosszú távon emberéleteket veszélyeztet, hiszen az mRNS-vakcinák biztonságosak, hatékonyak, és a vírus új variánsaihoz is gyorsan hozzáigazíthatók. A Pennsylvaniai Egyetem kutatója, Scott Hensley egyszerűen úgy fogalmazott:
"Ez rossz nap a tudomány számára."
A minisztérium a megspórolt 500 millió dollárt régebbi vakcinatechnológiák kutatásába csoportosítaná, például teljes vírussejteket alkalmazó oltások fejlesztésébe. Ezek azonban gyakran súlyos mellékhatásokkal jártak, ezért korábban visszaszorultak az amerikai oltási gyakorlatból. A szakértők attól tartanak, hogy ezzel az Egyesült Államok jóval lassabban tud majd reagálni új, hirtelen felbukkanó járványokra, és a biotechnológiai versenyben is hátrányba kerülhet Kínával és az EU-val szemben, ahol az mRNS-fejlesztések gőzerővel zajlanak.
Bár a mostani döntés kizárólag a légúti betegségek elleni kutatásokat érinti, sokan attól tartanak, hogy Kennedy később más mRNS-projekteket - köztük a rák, a HIV vagy a malária elleni vakcinákat - is leállíthat. Ezzel nemcsak egy tudományos irányzatot, hanem az elmúlt évtized egyik legígéretesebb orvosi innovációját is veszélybe sodorná.
