Több mint negyven országot érint az az összetett kiber- és pénzügyi hálózat, amellyel Észak-Korea az ENSZ-szankciókat megkerülve próbálja finanszírozni atom- és rakétaprogramját - derült ki egy, az ENSZ-ben bemutatott friss jelentésből. A dokumentum szerint a rezsim egyszerre épít hamis identitásokkal dolgozó informatikusokra és nagyszabású kriptovaluta-lopásokra, amelyek együtt évente dollármilliárdokat termelnek.
A jelentés központi eleme az úgynevezett észak-koreai IT-munkásprogram, amelynek keretében az ország állampolgárai ellopott vagy hamisított személyazonosságokkal nyugati cégeknél helyezkednek el, jellemzően távmunkában. Ezek az állások gyakran kiemelkedően jól fizetnek, a bevételek pedig közvetlenül Phenjanhoz kerülnek. A rendszer szorosan összefonódik a kriptovilágban elkövetett támadásokkal is, amelyekből tavaly több mint kétmilliárd dollárnyi digitális valutát tulajdonítottak el.
Az ENSZ New York-i központjában tartott egyeztetésen az Egyesült Államok képviselői nyíltan bírálták azokat az országokat, amelyek szerintük nem hajtják végre megfelelően a szankciókat, és ezzel teret engednek ezeknek a műveleteknek. A jelentés szerint az érintett államok között szerepel többek között Kína, Oroszország, Laosz, Kambodzsa, Nigéria és Tanzánia is. Az amerikai becslések alapján csak Kínában mintegy másfél ezer észak-koreai IT-munkás dolgozhat, míg további több száz fő más országokban tevékenykedik.
A kriptovaluták szerepe különösen érzékeny pont, mivel a dokumentum szerint az ellopott digitális eszközöket nemcsak pénzmosásra használják, hanem közvetlenül fegyverek, üzemanyag és nyersanyagok beszerzésére is. A jelentés konkrét példákat is említ, köztük páncélozott járművek és hadianyag-alapanyagok vásárlását kriptóval. Ebben a láncban kiemelt szerepet játszanak kínai pénzügyi csatornák és kereskedők, akik segítenek a digitális valuták hagyományos pénzzé alakításában.
A technológiai cégek és a kormányzati szereplők ugyanakkor egyelőre nehezen találnak hatékony ellenszert. A beszámolók szerint az észak-koreai hálózat egyre gyakrabban használ mesterséges intelligenciát is, amely lehetővé teszi a megjelenés, a hang vagy akár az akcentus valós idejű megváltoztatását állásinterjúk során. Ez jelentősen megnehezíti az azonosítást, még a szigorúbb kiválasztási folyamatok mellett is.
Phenjan a maga részéről elutasítja a vádakat, és az ENSZ-ben tartott megbeszélést politikai támadásnak minősítette. A nemzetközi közösség számára azonban a jelentés egyértelművé tette, hogy az észak-koreai kiberműveletek már rég túlnőttek egy-egy elszigetelt eseten, és globális biztonsági problémává váltak, amelyre egyelőre nincs gyors és egyszerű megoldás.
