A HVG értesülése szerint a Honvédelmi Minisztérium március közepén, nagyjából egy hónappal az országgyűlési választás előtt 1 311 050 000 000 forint értékű keretszerződést kötött a 4iG űr- és védelmi technológiai cégével. Ez egybillió-háromszáztizenegymilliárd-ötvenmillió forint, vagyis olyan összeg, amelyet már önmagában is nehéz felfogni: nagyságrendileg közelít ahhoz, amennyit az állam a ferihegyi repülőtérért fizetett. A megállapodás április elején hatályba is lépett, és a lap információi szerint 2035. december 31-ig szól.
A szerződést állami oldalról a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség Anyagellátó Raktárbázisa jegyzi, a másik oldalon pedig a 4iG Űr és Védelmi Technológiák Zrt. áll. Ez a vállalat a Jászai Gellért nevével összeforrt 4iG-csoport teljes tulajdonú leánycége, amelyet 2024-ben alapítottak, és amely űripari, védelmi, műholdas, drónos és informatikai területeken is mozog. A megállapodás tárgyát a rendelkezésre álló információk szerint így határozták meg:
"Magyarország minősített időszaki vezetés-irányítási rendszerének digitalizációs fejlesztése program".
Hogy ez pontosan milyen szolgáltatásokat, fejlesztéseket vagy beszerzéseket jelent, azt egyelőre nem tudni. A Honvédelmi Minisztérium a HVG megkeresésére nem tagadta a keretszerződés létezését, de a részletekről nem adott tájékoztatást, arra hivatkozva, hogy a szerződés a honvédelmi törvény alapján nem nyilvános. A tárca annyit közölt, hogy a megállapodás többéves kormányzati előkészítés eredménye, és a kormányzati átadás-átvétel tárgyát képezi.
Az időzítés miatt a történet különösen érzékeny. A szerződést még a Szalay-Bobrovniczky Kristóf vezette tárca írta alá, de a hatályba lépése már közvetlenül a választás előtti időszakra esett, a teljes futamidő pedig messze túlnyúlik az Orbán-kormány mandátumán. Így a Magyar Péter vezette új kormány egy olyan, bő kilenc évre szóló keretszerződést örökölhetett meg, amelynek felső értéke önmagában is óriási költségvetési tétel. A 4iG az elmúlt években a magyar állami és államközeli megrendelések egyik legnagyobb nyertesévé vált, most pedig a védelmi és űripari területen is rendkívül jelentős pozícióhoz juthat. A HVG összevetése szerint a mostani keretszerződés összege nagyobb, mint amekkora értékben Balásy Gyula cégei 2011 óta összesen közbeszerzéseket nyertek Magyarországon, és több mint a 2026-ra tervezett teljes magyar társaságiadó-bevétel.
A keretszerződés persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy az 1,311 billió forintot automatikusan és azonnal kifizetik. A keretmegállapodásoknál a tényleges lehívások, részmegrendelések és teljesítések ütemezése különösen fontos kérdés, de ezekről egyelőre nincs nyilvános információ. Pont ezért kulcskérdés, hogy az új honvédelmi vezetés milyen részleteket ismer meg az átadás-átvétel során, és milyen mozgástere lesz a szerződés végrehajtásában.
Az ügy legnagyobb problémája jelenleg éppen az átláthatatlanság. Honvédelmi és nemzetbiztonsági területen természetes, hogy bizonyos részletek nem kerülhetnek nyilvánosságra, de ekkora közpénzes kötelezettségvállalásnál a teljes homály már önmagában is komoly politikai kérdés. A választás előtt megkötött, 2035-ig szóló, ezermilliárdos nagyságrendű 4iG-szerződés így nemcsak gazdasági ügy, hanem az új kormány egyik első nagy átláthatósági próbája is lesz.
