A tévék piacán jelenleg az OLED-technológia számít egyértelműen a legjobbnak: a technolóiga mára minden szempontból kiforrottá vált. A pixelalapú vezérlés, a tökéletes fekete, a végtelen kontraszt és a villámgyors reakcióidő mellett ma már a HDR-es tartalmak megjelenítése szempontjából kritikus maximális fényerővel sincs gond, a csúcsmodellek bőven 1500 nit felett teljesítenek, sőt egyes modellek akár 3000 nitre is képesek lehetnek.
A képminőség persze mindig valamelyest szubjektív dolog, így nem könnyű eldönteni, hogy melyik készülék a legjobb. Van azonban egy rendezvény, amelynek jelentősége az évek során egyre hangsúlyosabbá vált; a "King of TV" nevű eseményt évente tartják New Yorkban, különlegessége pedig az, hogy az értékelést szakértők, filmes szakemberek és laikus felhasználók vakteszt alapján végzik. A versenyre bármely tévégyártó nevezheti készülékét, az OLED-kategóriában viszont - érthető okokból - a mezőny állandónak tekinthető, hiszen az LG, a Panasonic, a Samsung és a Sony szokta harcba küldeni termékeit. Jelenleg az OLED-tévék piacán kétféle paneltechnológia hódít: az LG által fejlesztett OLED, és a Samsung-féle QD-OLED. A képminőséget azonban nemcsak a paneltípus határozza meg, hanem a vezérlés, vagyis az elektronika is. Ezt pedig mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 2025-ben a 65 colos Sony Bravia II-t választották a legjobb OLED-tévének. Érdekesség, hogy a Sony dominanciája az utóbbi években teljesen egyértelmű, hiszen a japán gyártó hozta el a "Tévék királya" díjat 2022-ben, 2023-ban és 2024-ben is.
A 2025-ös megmérettetésre az LG a G5 sorozat, a Panasonic a Z95B sorozat, a Samsung az S95F sorozat 65 colos tagját nevezte. A tesztek során a meglehetősen vegyes összetételű zsűri több szempontot is figyelembe vett: az SDR és HDR teljesítményt, a színhűséget, a kontrasztarányt, a fényerőt és a képfeldolgozás minőségét. Ezeket a jellemzőket sötét és világos "szobában" is értékelték. A végső győztes a Sony Bravia 8 II lett, amely egyébként később a HDTV Test értékelése alapján is 2025 legjobb képminőséggel rendelkező tévéje lett.
A Sony készüléke a Samsung QD-OLED-paneljét használja, és nemcsak 65, hanem 55 colos méretben is elérhető. Felbontása 4K, legnagyobb képfrissítési frekvenciája pedig 120 Hz. A Sony legújabb fejlesztésű Cognitive XR képfeldolgozó egysége működik benne, amely a megjelenített tartalom jellemzői alapján mindig az optimális képjavító eljárásokat alkalmazza. A HDR-tartalmak minőségére garanciát jelent a HDR10 és Dolby Vision szabványok támogatása mellett a 3500 nites legnagyobb fényerő és az is, hogy a tévé az sRGB-színtér 185 százalékét képes lefedni.
Természetesen a képfeldolgozó egységnek van az egyik legnagyobb szerepe abban, hogy milyen minőségű képet látunk - ám van itt még valami, ami a Sony malmára hajtja a vizet. Nevezetesen az, hogy a Sony nemcsak a tévék piacán van jelen, hanem a kép- és filmalkotás minden szakaszában megtalálható a neve: szenzorokat, kamerákat, objektíveket is gyárt, saját filmstúdióval rendelkezik, szolgáltatásai között a kiváló minőségű streaming is megtalálható, termékkínálatában pedig ott a PlayStation játékkonzol is. Azaz lényegében nincsen olyan aspektusa a filmes világnak, amelyre a Sony-nak ne lenne tökéletes rálátása.
Elég csak belegondolni abba, hogy az Apple számára mekkora előnyt jelent, hogy a teljes infrastruktúrát és ökoszisztémát az ellenőrzése alatt tartja - valami ilyesmit kell elképzelni a Sony esetén is, a filmes világra levetítve persze. Hogy csak egy példát mondjunk, a Bravia Core streaming platform nem elégszik meg a Netflix és társai által nyújtott képminőséggel: a jellemző 8-12 Mbit/s-os sávszélesség helyett akár 80 Mbit/s-os, azaz Blu-ray minőségű filmeket nézhetsz. A Bravia 8 II tévé vásárlása mellé ráadásul ajándék tokeneket is kapsz, amit beválthatsz filmekre is. Ha a tokenek elfogytak, akkor a filmkölcsönzés jellemzően 1-2 ezer forintba kerül (ami jóval kedvezőbb, mint egy mozijegy ára), cserébe a filmeket 72 órán belül akármennyi alkalommal megtekintheted.
Cseppet sem elhanyagolható tény az sem, hogy a Sony a PlayStation játékkonzolt is házon belül tudja. Egyrészt a tévé távirányítójával így a konzol is bekapcsolható, másrészt a tévé és a konzol közötti adatkommunikáció segítségével a tévé automatikusan a legjobb beállításokat alkalmazza. Emellett a Sony korán felismerte azt is, hogy a konzolok és PC-s játékosok számára nagy segítség, ha minden fontos, a játékokhoz kapcsolódó beállítást egy felületről érhetnek el, így a Sony tévéiben is van gamer menü. Emellett természetesen a tévét okos funkciókkal is ellátták, amelyek vezérléséről a Google TV rendszer gondoskodik.
A Sony Bravia II mindezért cserébe persze nem a legolcsóbb tévé a piacon, de a 65 colos modell 850 ezer forintos, az 55 colos modell 650 ezer forintos árát túlzónak sem mondanánk.
