A mesterséges intelligencia adta lehetőségekre a leggyorsabban a diákok röppentek rá; az élelmes tanulók azonnal meglátták a "potenciált" abban, hogy végre van valami, ami képes helyettük egyedi tartalmat gyártani többé-kevésbé jó minőségben. A morális kérdéseket most engedjük el - csalni nyilván nem szép dolog, ez mindenki számára egyértelmű kell, hogy legyen, mint ahogyan az is, hogy mindig lesz, aki a kiskapukat keresi. A ChatGPT gyors előretörése nyomán egyébként rövid időn belül megjelentek az AI-jal készült szöveget felismerő AI-ok is (érzed a iróniát?). És az is világossá vált nagyon gyorsan, hogy lényegi tudás nélkül az AI-t érdemi feladatokra nem lehet használni: gyakran hibázik, ráadásul a hibák adott esetben olyan jól elbújnak, hogy sokszor csak az ismeri fel őket, akinek van fogalma arról a témáról, amiben az AI segítségét kérte. Mindez viszont nem jelenti azt, hogy az AI-tól félni kellene, sőt! Ha jól használod, akkor a mesterséges intelligencia nagyon sok esetben hasznos segítőtársad lehet a tanulás során is általános iskolától az egyetemig, függetlenül attól, hogy éppen hol tartasz a tanulmányaidban.
Az AI okos - de mennyire?
A mesterséges intelligencia a gépet az emberi viselkedés és gondolkodás, az összefüggések keresése és a döntéshozatal képességévél ruházza fel. Persze teljesen máshogyan működik, mint az ember agy; az AI a bemeneti információk és a tanult minták alapján számításokat végez, így jut eredményre. Azt, hogy egy AI mennyire okos, alapvetően az határozza meg, hogy milyen méretű és minőségű adatbázison, milyen paraméterek alapján mennyi ideig "tanult".
Ahány cél, annyi motor
Noha a címben a ChatGPT-t írtuk, az OpenAI szolgáltatása természetesen csak egy a sokféle elérhető opció közül. És nem is feltétlenül a legjobb. Kezdjük rögtön azzal, hogy a platformok többsége ingyenes és fizetős változatban is elérhető, de az ingyenes verzió a legtöbb esetben korlátozásokat tartalmaz. A ChatGPT esetében például ha nem szeretnél fizetni, akkor óránként legfeljebb öt kérdésre válaszol az AI a GPT-4o modell tudásával, utána a válaszokat a 3.5-ös verzió alapján szórja ki magából; ezzel szemben ha előfizetsz, a GPT-4o mellett a GPT-4.1, sőt a GPT-4.5 előzetes verziója is bevethető. A teljesség igénye nélkül az alábbi AI platformok között érdemes szétnézned, ha a mesterséges intelligenciát is használnád a tanuláshoz.
Copilot - a Microsoft böngészőbe integrált és mobil alkalmazáson keresztül elérhető AI-szolgáltatása, amely általános feladatokban jól teljesít. Ingyenes verziója az OpenAI o1 modellt használja, ha viszont Microsoft 365 előfizetésed is van, akkor a fejlettebb o4 alapján kapod a válaszokat.
Gemini - a Google mesterséges intelligenciája, amely a Chrome-on belül a releváns kérdésekre ad választ, valamint mobil appon keresztül is elérhető. Szintén főleg az általános kérdésekben "illetékes". Az ingyenes verziója az 1.5 Flash modellt használja, ha viszont tudod a szolgáltatást oktatási intézmény Workspace fiókján keresztül is használni, akkor az 1.5 Proért sem kell fizetned.
Perplexity - ha olyan feladatoknál szeretnéd igénybe venni az AI-t, amely alaposabb kutatást és sok háttérinformációt követel, akkor ehhez a Perplexity tűnik a legjobbnak. Valós idejű internetes keresések eredményeit is figyelembe veszi, és pontos forrásmegjelölést is alkalmaz. Lényegében úgy működik, mintha te keresnél az interneten - csak sokkal gyorsabb és alaposabb.
ChatGPT - elsősorban akkor érdemes használnod, ha előfizetsz rá, mert az ingyenes modell lényegesen nem különbözik attól, mint amit a Microsoft-féle ingyenes Copilot nyújt. Az előfizetésért cserébe nemcsak a legújabb nyelvi modellt kapod, hanem a hosszú távú memória képességét is. Azaz az AI nemcsak az adott munkamenet történéseire emlékszik, hanem arra is, hogy mit beszélgettél vele korábban. Egyik erőssége a programozási feladatok megoldásában rejlik.
Julius AI - iskolai keretek között elég lehet az elég szűk korlátokkal rendelkező ingyenes verziója is ennek a platformnak, amit adatelemzésre és grafikonok készítésére tudsz használni.
Rabszolga, helyettesítő, segítség, ellenség vagy valami más?
Az AI a nyakunkon van, ezért a kérdés nem az, hogy lehet-e használni. És az sem, hogy szabad-e. Mint sok más esetben, a tiltás és idegenkedés helyett azt érdemes megnézni, hogyan lehet úgy használni az AI-t, hogy az a tudás gyarapítását, a képességek fejlesztését szolgálja. Mert nyilván lehet úgy is használni az AI-t, hogy egyszerűen a feladat elvégzésére utasítod, de az eredmény olyan is lesz. Ha viszont okosan használod az AI-t, akkor a saját tudásodra alapozva még több információt sajátíthatsz el, illetve színesítheted is feladataid és projektmunkáid megoldását.
Az egyik alapvető gond az, hogy a mesterséges intelligencia magában hordozza a csalás lehetőségét, ezért a diákok részéről csábító a gondolat, hogy végre nem kell a házi feladattal bajlódni - a tanárok részéről pedig csábító a gondolat, hogy minden diák csalni akar. Ebből pedig sajnos egyenesen következik, hogy a legjobb válasznak sokan az AI teljes tiltását gondolják. Ez azonban hibás; a technológiát nem elidegeníteni kell a tanulóktól, hanem megmutatni nekik azt, hogyan tudják a benne rejlő lehetőségeket a saját javukra fordítani. Ma is vannak például olyan egyetemi tanárok, akik engedik, hogy a hallgatók bármilyen könyvet használjanak a vizsgán - ők pontosan tudják, hogy tudás nélkül a könyv semmit nem ér. Ennek analógiájára az AI-t sem kell tűzzel vassal irtani. Alternatíva lehet például az, ha a tanár azt mondja, hogy aki AI-t használ, annak egy esszé esetében a végleges verzió mellett be kell adnia azt is, hogy milyen AI-motoron milyen promptot használt, továbbá mellékelnie kell az AI-tól kapott nyers változatot; így világosan kiderül, hogy a tanuló mennyi hozzáadott értéket adott a projektbe.
Itt jön képbe sajnos az is, hogy az AI használata messze nemcsak szándék és akarat, hanem technológiai tudás és digitális kompetencia kérdése - lenne. A szomorú helyzet azonban az, hogy ebben a vonatkozásban, mint ország, nagyon le vagyunk maradva.
Van ahol jó, van ahol pedig még jobb segítő az AI
A reál-humán tengely mentén haladva az AI - működési elvéből adódóan - a reál tárgyakban és úgy általánosságban a logikai alapú feladatokban rendszerint erősebb, mint a humán tárgyakhoz kapcsolódó kérdéskörökben.
A matematika, fizika és kémia három olyan tárgy, ahol az AI általánosságban jó eredményeket hoz, a legtöbb esetben hiba nélkül. A promptban egyszerűen csak meg kell adnod a fontos paramétereket, pontosan úgy, mint egy szöveges feladatnál, és máris érkezik a válasz. És nemcsak egy számot (vagy adatot) kapsz, hanem egy rövid levezetést is. A legjobb az AI-ban viszont nem az, hogy képes válaszolni a legbonyolultabb kérdésekre is, hanem az, hogy személyre szabott módon teszi mindezt.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy ha a levezetésben nem értesz valamit, akkor rákérdezhetsz direkt arra a részre konkrétan, és az AI máris egy kicsit jobban kifejti, mit is kell pontosan tudni. Vagy hoz alternatív példákat, ha valami nehezen érthető. És sosem lesz türelmetlen. Ezzel az AI nemcsak abban igazodik hozzád, hogy azokat a részeket fejti ki részletesebben, amire pont szükséged van, hanem azt is, hogy pontosan abban a tempóban halad, ami neked optimális. Ha a gyermek nem tudja például a szöveges feladatot értelmezni, az AI abban is a segítségére lehet, hogy lépésről elmagyarázza, hogyan lehet kiválogatni a számításhoz fontos adatokat a szövegből. Egyetemi szinten ennek megfelelője, ha az AI gazdasági modellelemzést végez, komplex testek tervezésében segít, és így tovább.
Az OpenAI ráadásul pont az elmúlt hetekben vezette be a Study üzemmódot, amelynek célja az, hogy a gyors válaszadás és némi magyarázat helyett az AI inkább rávezesse a tanulót arra, hogy milyen gondolatmenet alapján tudja saját maga megtalálni a választ az élet (avagy a matematika) nagy kérdéseire. Nézd csak, van különbség!
Ha fejlődni szeretnél, a ChatGPT rávezet a megoldásra
Normál módban viszont ezt kapod
Szintén matematikai-logikai feladat a programozás, amiben a ChatGPT különösen erős, de nem teljesít rosszul a Copilot sem - a személyes tapasztalat viszont azt mutatja, hogy mindig a körmére kell nézni a kódnak, mert adódhatnak kisebb-nagyobb hibák. Egyes feladatokhoz egyébként nem is feltétlenül az adott AI platform felülete a legjobb - programozók például előszeretettel használják a Visual Studio Code-ot, amelybe a Microsoft szintén integrálta a Copilotot, sokkal egyszerűbbé téve ezzel meglévő kódok módosítását.
De mi a helyzet az olyan tantárgyak esetén, mint amilyen például a történelem vagy az irodalom, illetve az etika? Persze vannak tények: például az évszámok, személyek és helyek, ám az összefüggések magyarázata már egy sokkal komplexebb dolog. És itt már érvényesülhet az az elv, hogy ahány platform, annyiféle válasz. Ez azonban nemcsak a változatosságnak, hanem a hibalehetőségnek is teret ad; általánosságban azt mondhatjuk, hogy egy elemzéses feladatnál sokkal gyakrabban találni pontatlanságot az AI válaszában, mint matematikai jellegű kérdéseknél. Ráadásul itt bejön a képbe az is, hogy ha a "gép" nem tudja a választ valamire, az még nem feltétlenül jelenti azt, hogy nem is válaszol. Az alkotói szabadsággal élve simán lehet, hogy belekölt egy olyan szereplőt egy irodalmi mű valamelyik fejezetébe, aki nemcsak az adott könyvben, hanem más könyvben sem létezett. Azaz nagyon résen kell lenni.
Viszont amiben ezen a területen is nagyon jó az AI, az a vázlatok elkészítése egy-egy témakör kapcsán, valamit specifikus információkra is könnyen rákereshetsz vele, ha úgy érzed, jobban segítené egy-egy történelmi esemény megértését, ha többet tudnál pár részlettel kapcsolatban.
Lényeges információk kiválogatása
Az AI általánosságban véve hatékony munkát végez akkor is, ha például egy hosszabb dokumentumból szeretnél rövid kivonatot - hogy lásd a lényeget. Dolgozat vagy vizsga előtt hasznos, ha átlátod a komplett anyag szerkezetét röviden, mert azonnal megtudhatod, mely területek azok, ahol akadnak még szürke vagy akár fekete foltok. És máris kezdeményezhetsz egy beszélgetést az AI-jal, hogy betömd a lyukakat a tudásodban.
Nyelvtanulásban is lehet profi
Az AI kiváló társ lehet abban is, ha nyelvet szeretnél tanulni. Akár sokkal jobb társ is lehet, mint a Duolingo és társai - egyszerűen azért, mert sokkal könnyebben, személyre szabott módon tud veled gyakorolni. Egyszerűbb fordításokat, nyelvtani magyarázatokat kaphatsz, illetve az AI tökéletes partner abban is, ha szituációs gyakorlatok segítségével szeretnéd csiszolni tudásodat, vagy egy-egy témakör vonatkozásában a szókincsedet bővítenéd. Egyébként természetesen a Duolingo és más platformok is azon vannak, hogy integrálják a mesterséges intelligenciát, de ez nem mindig sül el jól - a Duolingo esetében például a felhasználói visszajelzések egészen kiábrándítóak. Itt azért pech, hogy magyarok vagyunk; noha a nyelvi szabályok általában egyértelműek, és ezeket az AI el is tudja szépen magyarázni, abban azért messze nem tökéletes, ha idegen nyelvű szöveget magyarra kell fordítania.
Szülőknek sem utolsó
A fentiek figyelembevételével természetesen nemcsak a gyermeket, hanem a szülőket is segítheti az AI; hiszen egy szülő sem tudhat mindent. Ha segíteni kell a tananyagban, de már megkopott kicsit a tudás, vagy esetleg a kérdés olyan tárgyat érint, ami nem volt a szíve csücske a szülőnek, akkor a mesterséges intelligencia segítségével pillanatok alatt felfrissíthető a tudás.
Az AI veszélyei
A mesterséges intelligenciának természetesen megvannak a maga veszélyei több fronton is. Az egyik dolog az, amire fentebb már kitértünk: az AI bizony hibázik, főleg a kifejtős kérdéseknél. Már csak ezért sem éri meg az, hogy a munkát teljesen átadd az AI-nak. Túl sok időt nem fogsz tudni megtakarítani, mert ha precíz akarsz lenni, és elkerülnéd a hibákat, akkor azt az időt, amit az esszé megírásánál megspóroltál, azzal fogod tölteni, hogy az információkat ellenőrzöd. Meg azzal, hogy a szöveg stílusát a sajátodhoz igazítod. Már, ha nem szeretnél feltűnést. Azaz az AI tudatos és hatékony használatához mindenképpen szükség van arra is, hogy megtanuld, hogyan ismerd fel a torzításokat, a téves információkat, logikai bukfenceket.
Kevés kivételtől eltekintve a mesterséges intelligencia platformok nagy hátránya a kifejtős (esszé jellegű) feladatoknál, hogy nem használnak forrásmegjelölést; ez pedig könnyen oda vezethet, hogy valamilyen idézet vagy szövegrészlet szóról szóra úgy szerepel az AI által generált szövegben, mint az eredeti forrásban - a plágium egy egyetemen komoly problémák forrása lehet, akár a tanulói jogviszony megszűnését is magával vonhatja.
A Perplexity forrásmegjelölést is használ
Az AI másik nagy veszélye az, hogy függőséget okozhat. Azaz könnyű azon kapni magad, hogy miden feladat megoldását úgy kezded, hogy leülsz a PC elé (vagy felkapod a mobilodat) és megnyitod az AI-t. Márpedig ebben az esetben fordítva ülsz a lóra: nem arról van szó, hogy a saját ötleteidet egészíted ki az AI ötleteivel, hanem pont fordítva. És lássuk be; ha van egy késznek tűnő lista, akkor sokkal kevésbé lesz kedved azon gondolkodni, hogy mi az, ami esetleg még hiányzik. Törekedj arra, hogy ne a mesterséges intelligencia legyen a vezető, hanem te - már csak azért is, mert amint az AI veszi át a stafétabotot, máris az ő tempójában "kell" haladnod, nem a sajátodban.
Végszó
A mesterséges intelligencia nem helyettesíti a tudást - de támogatja annak megszerzését, elmélyítését és rendszerezését. A hatékony tanuláshoz nem csak jó kérdések kellenek, hanem nyitottság is arra, hogy az AI válaszait kritikusan értelmezd. Ha partnerként használod, nem pedig rabszolgaként vagy a csalás eszközeként, akkor nemcsak könnyebben, hanem gyorsabban és mélyebben is tanulhatsz, igazi fejlődést elérve.
