Donald Trump nem az a fajta ember, aki beéri a földhözragadt megoldásokkal. Második elnöki ciklusának legújabb, egészen grandiózus vállalása egy 175 milliárd dolláros rakétavédelmi rendszer, amely nem csupán radarokat és elfogórakétákat tartalmaz, hanem minden korábbinál nagyobb arányban helyezne fegyvereket az űrbe - megidézve Ronald Reagan csillagháborús tervét.
Az Aranykupola fantázianevű (inspirációként alighanem az izraeli Vaskupola szolgálhatott) terv célja nem kevesebb, mint teljes körű, többrétegű védelem kialakítása, még az olyan rakéták ellen is, amelyeket az űrből indítanak. Hogy ez technológiailag megvalósítható-e, az persze más kérdés: egy, az Associated Pressnek név nélkül nyilatkozó hivatalos forrás szerint 2029-ig legfeljebb részleges működőképességet lehet elérni.
Trump természetesen a rá jellemző színpadiassággal jelentette be mindezt: egy aranyra festett Egyesült Államok térkép és egy új kinevezés is a műsor részét képezte művészien ábrázolt rakétaelfogások mellett - a program felügyeletét Michael Guetlein tábornok kapta meg. Az elképzelés négy szintű védelmet ígér, a kilövés előtti fázistól egészen a célba érés előtti utolsó pillanatokig - földi és űrbéli eszközökkel egyaránt. Elvileg lesznek olyan változatai is a rendszernek, amelyek költségszinten is kategorizálhatók: közepes, magas és "extra magas" opciókat mérlegel a Pentagon, attól függően, hány műholdat és elfogóegységet vásárolnak.
A Kongresszusi Költségvetési Hivatal már előre számol: a pusztán űralapú elemek húsz év alatt akár 542 milliárd dollárba is kerülhetnek. Az első ütemhez Trump most 25 milliárd dollárt kérne, amit adócsökkentési törvénybe csomagolt. A háttérben persze komoly stratégiai logika húzódik meg: Kína és Oroszország egyaránt olyan fejlett rakétatechnológiákkal állt elő, amelyek ellen a jelenlegi rendszerek már nem elegendőek. Az Aranykupola ezek ellen kínálna gyors, középtávú vagy végfázisú elfogást.
Az Aranykupolához elképzelt űralapú fegyverek "új követelményeket jelentenek olyan küldetések számára, amelyekhez foghatót katonai űrszervezetek korábban még soha nem hajtottak végre" - mondta Chance Saltzman tábornok, az Egyesült Államok Űrhaderőjének parancsnoka a törvényhozók előtt egy keddi meghallgatáson.
Mindeközben Kína és Oroszország már élesben tesztel olyan szatellitfegyvereket, amelyek képesek más műholdakat megbénítani, vagy épp hosszabb ideig rejtőzve keringeni az űrben, hogy aztán nukleáris támadást hajtsanak végre egy teljes övezet ellen. Moszkva és Peking természetesen nem maradt csendben: közös nyilatkozatukban destabilizálónak nevezték az amerikai terveket, és attól tartanak, hogy a világűr immár fegyverkezési tereppé válik.
A Pentagon ezzel párhuzamosan még csak most dolgozik a kezdeti képességeket összefoglaló dokumentumon, ami szokatlanul visszás helyzet: míg a technológiai és stratégiai követelmények kidolgozása hagyományosan megelőzi a politikai döntést, itt Trump már kijelölte az irányt, a szakértők pedig próbálnak ehhez alkalmazkodni. A jelenlegi rendszerek, például a Patriot-ütegek vagy a pályán keringő érzékelők, vélhetően beépülnek az Aranykupolába, de az igazi áttörést az űrből történő elfogás jelentené.
Trump már elnöksége első hetében kiadott egy rendeletet az űralapú elfogók fejlesztéséről - az Aranykupola tehát nem hirtelen jött ötlet, hanem hosszabb ideje érlelt projekt. Most viszont úgy tűnik, valóban nekilátnak a megvalósításnak, még ha egyelőre pénz csak nyomokban van is mögötte.
