Amikor az Egyenlítői-Guinea partjaitól több mint ötszáz kilométerre fekvő Annobón lakói tavaly júliusban levelet írtak Malabóba, az ország fővárosába, arra számítottak, hogy a kormány kivizsgálja panaszaikat. A helyiek azt sérelmezték, hogy a marokkói Somagec építővállalat a munkálataihoz használt dinamitos robbantásokkal beszennyezi a termőföldjeiket és a vízkészleteiket. Válasz azonban nem érkezett, ehelyett a szigetet szinte teljesen elvágták a külvilágtól: az internet-hozzáférést megszüntették, a petíció több tucatnyi aláíróját pedig börtönbe vetettek - némelyikük csaknem egy évet töltött rács mögött.
Az AP riportja szerint az internet hiánya azonnal éreztette hatását. A banki szolgáltatások megszűntek, a sürgősségi kórházi ellátás lehetetlenné vált, az emberek pedig kénytelenek voltak megfizethetetlenül drága nemzetközi telefonhívásokkal tartani a kapcsolatot a külvilággal. Többen félelemből és a mindennapok ellehetetlenülése miatt elhagyták a szigetet. "A helyzet rendkívül súlyos és aggasztó" - fogalmazott az egyik volt fogvatartott, aki névtelenséget kért, tartva a hatalom bosszújától.
A jelenség nem új: amikor afrikai kormányok meg akarják akadályozni a tiltakozást, sokszor először az internetet kapcsolják le. Annobón esetében azonban ez volt az első alkalom, hogy nem választás idején, hanem közösségi panasz nyomán szűnt meg a hozzáférés. "Ez az első eset, hogy a kormány egy közösség beadványa miatt vágta el az internetet" - magyarázta Tutu Alicante, az Annobónról származó emberi jogi aktivista.
Az eset jól illeszkedik az ország politikai klímájába. Bár Egyenlítői-Guinea olajban és gázban gazdag, lakosságának több mint fele szegénységben él immár több mint négy évtizede Teodoro Obiang Nguema Mbasogónak, Afrika leghosszabb ideje hivatalban lévő vezetőjének uralma alatt. A 83 éves elnök és köre fényűző életet él, miközben a perifériára szorult szigetek, mint Annobón, elhanyagoltak. A hatalomgyakorlás egyik eszköze a megfélemlítés és a kommunikációs csatornák elvágása, amit a nemzetközi jogvédő szervezetek rendre elítélnek.
A Somagec közben tovább dolgozik a szigeten. A cég vezetője tagadja, hogy közük lenne az internetblokádhoz, és magyarázata szerint a robbantások elengedhetetlenek a projektekhez, ráadásul környezetvédelmi vizsgálatok előzték meg őket. A helyiek azonban másként látják: szerintük a földjeik pusztulnak, a vizeik szennyeződnek, és most már a kommunikációs szabadságuk is odalett.
Az új repülőtér, amelyet 2013-ban építettek, egykor reményt adott a szigetnek, hogy közelebb kerülhet a világhoz. A valóságban viszont az internet lekapcsolása minden eddiginél nagyobb elszigeteltséget hozott.
