A Fudan Egyetem és a londoni Természettudományi Múzeum kutatói által vizsgált Yunxian 2 nevű koponya arra utal, hogy a Homo sapiens sokkal korábban létezhetett, és hosszabb ideig osztozhatott a Földön más emberi fajokkal, köztük a neandervölgyiekkel. A kutatók szerint a felfedezés "teljesen megváltoztatja" az emberi evolúcióról alkotott képünket, és ha helytáll, újragondolásra kényszeríti az ősi emberi történelem fontos fejezetét.
A koponyát korábban a Homo erectushoz sorolták, mivel körülbelül egymillió évesnek becsülték, jóval azelőtt, hogy a modernebb emberi fajok megjelentek volna. Az új elemzés viszont a koponyát a Homo longi korai változatának azonosította, amely a neandervölgyiekhez és a Homo sapienshez hasonló fejlettségi szinten állt, és genetikai bizonyítékok szerint együtt élt velük. Ez azt jelenti, hogy a három faj akár 800 ezer éven át is osztozhatott a bolygón, ami jóval hosszabb, mint eddig gondoltuk.
A kutatók számítógépes modellezés és 3D-nyomtatás segítségével állították vissza a koponya eredeti formáját, ami lehetővé tette a pontosabb osztályozást. A felfedezés emellett segít rendszerezni a korábban nehezen besorolható emberi fosszíliákat, és rávilágít arra, hogy az emberi evolúció fája több ágat tartalmazott, amelyek között időnként kereszteződés és géncsere is történt.
Bár a tanulmány következtetései ígéretesek, más szakértők óvatosak: a pontos időpontok meghatározása rendkívül nehéz, és további genetikai bizonyítékokra van szükség a teljes megerősítéshez. Ennek ellenére a Yunxian 2 újragondolásra készteti az emberi evolúció eddigi kronológiáját, és komoly kérdéseket vet fel arról, hogy mikor és hol alakult ki a Homo sapiens.