Az Európai Bizottság végleg ejtette a digitális cégeket célzó különadó bevezetésének tervét - derült ki egy pénteken kiszivárgott dokumentumból, amelyet a Politico ismertetett. A lépés egyértelmű engedmény az Egyesült Államok felé, és komoly győzelem Donald Trumpnak és az amerikai technológiai óriásoknak, mint az Apple vagy a Meta.
Az EU és az USA jelenleg egy új kereskedelmi megállapodás utolsó tárgyalási szakaszában jár, és a digitális adó kikerülése az új hétéves uniós költségvetési tervezetből egyértelmű jele annak, hogy Brüsszel nem akarja feleslegesen feszíteni a húrt Washingtonnal. Noha hivatalosan nem kapcsolódik a kereskedelmi egyeztetésekhez, a digitális adó most mégis lekerült a listáról, ahogyan az a 2028-tól induló költségvetés előkészítését célzó tervezési dokumentumból kiderül.
Mindez különösen éles fordulat annak fényében, hogy még májusban is a techóriások megadóztatását emlegette a Bizottság az EU közös adósságának visszafizetési módjaként. Akkor még az volt a cél, hogy az új bevételi források részben ebből a szektorból származzanak. A mostani visszalépés a jelek szerint tudatos stratégiai döntés, különösen annak fényében, hogy Trump korábban már vámokat helyezett kilátásba Kanadával szemben hasonló digitális adók miatt.
Az EU saját adóbevételeinek növelése mindig is érzékeny kérdés volt, hiszen a tagállamok többsége nem szívesen ad nagyobb mozgásteret Brüsszelnek az adóbeszedésben, főleg úgy, hogy a kiadási oldalon sem mindig átlátható, mire mennek el ezek az összegek. A közös költségvetés nagy része jelenleg is a nemzeti befizetésekből áll össze.
A Bizottság azonban kénytelen új utakat keresni, mivel a járvány utáni helyreállítási csomag közös adósságát valahogyan törleszteni kell. A pénteki dokumentum szerint három új adónem szerepel a tervekben a digitális adó helyett: egy e-hulladékra vonatkozó, egy dohánytermékeket célzó, valamint egy a nagy, 50 millió euró feletti árbevételű vállalatokat megadóztató javaslat. Ezekből évente 25-30 milliárd eurós bevételt remél az EU, amelyet kizárólag az adósságszolgálat fedezésére használnának fel.
A dohánytermékeket (mint a cigaretta és szivar) jelenleg is adóztatják a tagállamok, de az ezekből származó bevételek eddig kizárólag nemzeti szinten maradtak. Az új EU-s elképzelés szerint a jövőben ennek egy része közvetlenül a brüsszeli büdzsébe folyna be. Ugyanakkor olyan országok, mint Olaszország, Görögország vagy Románia, már most ellenzik az e-cigaretták és vape-termékek bevonását ebbe a körbe. Svédország pedig kategorikusan elutasította, hogy nemzeti bevételeinek akár csak egy részét is átengedje az EU-nak.
A Bizottság továbbá megerősíteni készül a 2021-ben előterjesztett karbonvám (carbon border adjustment mechanism) bevezetését is, valamint részesedést kér az emissziókereskedelmi rendszer (ETS) bevételeiből. Utóbbi különösen kényes téma a kelet-közép-európai országok számára, amelyek gazdaságát aránytalanul érinti az ilyen típusú terhelés. Ennek kezelésére az új javaslat értelmében csak a bevételek kis részét irányítanák az EU központi költségvetésébe, míg a nagyobb részt továbbra is a tagállamok tarthatnák meg. Az új, 2027-től életbe lépő ETS2 - amely az épületeket és közlekedést is bevonná a rendszerbe, bevételei pedig egyáltalán nem kerülnének uniós szintre.
A Bizottság szerdán mutatja be végleges javaslatcsomagját, de bármilyen új adónem bevezetéséhez a tagállamok egyhangú jóváhagyására lesz szükség, a következő két évben várhatóan feszült és elhúzódó tárgyalások következnek. Az biztos, hogy a digitális különadó ötlete egyelőre lekerült az asztalról, legalábbis politikai okokból.
