Európa nagyon későn kapcsolt, de most hosszú távú stratégiát indított annak érdekében, hogy csökkentse függőségét az amerikai technológiai vállalatoktól. Az Európai Bizottság által bemutatott új digitális szuverenitási csomag ugyan nem kívánja kizárni az amerikai szereplőket az európai piacról, de egyértelmű célja, hogy a kontinens saját technológiai vállalatai idővel valódi alternatívát jelentsenek a jelenleg domináns amerikai óriásokkal szemben.
A kezdeményezés hátterében részben az a felismerés áll, hogy Európa számos kritikus infrastruktúrája ma nagymértékben külföldi technológiákra épül. Az Európai Bizottság adatai szerint az uniós országok évente mintegy 264 milliárd eurót költenek amerikai technológiai szolgáltatásokra, miközben a felhőpiacot gyakorlatilag három vállalat, a Microsoft, a Google és az Amazon uralja. Ezek a rendszerek működtetik többek között az elektronikus levelezést, az állami és vállalati adatok tárolását, valamint számos kormányzati digitális szolgáltatást is.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint Európa nem engedheti meg magának, hogy másoktól függjön azokban a technológiákban, amelyek a kórházak, az energiahálózatok vagy éppen a közszolgáltatások működését biztosítják. A cél ezért nem az elszigetelődés, hanem annak megteremtése, hogy az unió saját érdekei alapján dönthessen a digitális jövőjéről.
A csomag központi eleme az úgynevezett Cloud and AI Development Act, amely új keretrendszert hozna létre a felhőszolgáltatások és a mesterséges intelligencia európai fejlesztésének támogatására. A tervek szerint egyszerűsödhetnek az adatközpontok létrehozásának feltételei, több pénz juthat kutatás-fejlesztésre, valamint ösztönöznék a tagállamok közötti együttműködést egy új Eurocloud fórum keretében. Emellett minden uniós országnak nemzeti stratégiát kellene kidolgoznia a mesterséges intelligencia és más fejlett technológiák szélesebb körű alkalmazására.
Az Európai Bizottság a félvezetőipart sem hagyná érintetlenül. A tervek között szerepel a 2023-as chiptörvény felülvizsgálata, valamint olyan iparági programok indítása, amelyek növelhetik az európai keresletet a fejlett chipek iránt. Ez részben válasz az iparági szereplők kritikáira, akik szerint az unió eddig nem tett eleget saját technológiai kapacitásainak erősítéséért.
A kérdés ugyanakkor politikailag rendkívül érzékeny. Több tagállam szerint nem reális és nem is kívánatos teljesen elszakadni az amerikai technológiáktól. Az Európai Bizottság ezért hangsúlyozza, hogy az új szabályok nem az Egyesült Államok ellen irányulnak. Az amerikai cégek továbbra is jelentős hozzáférést kaphatnak az európai piachoz, különösen az EU és az USA között fennálló adatvédelmi megállapodásnak köszönhetően.
A vita egyik központi eleme az úgynevezett "kill switch" problémája. Henna Virkkunen, az EU technológiai ügyekért felelős vezetője szerint az uniónak biztosítania kell, hogy egyetlen külföldi szereplő se rendelkezzen olyan jogosultságokkal vagy technikai lehetőségekkel, amelyek révén kritikus európai rendszerek működését befolyásolhatná. A szakpolitikus külön megemlítette az amerikai Cloud Actet, amely bizonyos esetekben kötelezheti az amerikai cégeket az általuk kezelt adatok átadására, még akkor is, ha azok fizikailag más országban találhatók.
A tervezet alapján az uniós tagállamoknak részletes szuverenitási kockázatelemzést kellene készíteniük minden általuk használt digitális szolgáltatásról. Vizsgálniuk kellene többek között a külföldi befolyás mértékét, az érzékeny adatokhoz való esetleges hozzáférést és a szolgáltatások leállásának kockázatát. A legérzékenyebb állami rendszerek esetében akár teljesen kizárhatnák a külföldi technológiákat, bár a Bizottság becslése szerint az európai közszolgáltatásoknak mindössze egy százaléka tartozna ebbe a kategóriába.
A digitális szuverenitási törekvések első látványos jele már meg is mutatkozott. Az Európai Parlament június 4-től lecseréli alapértelmezett keresőmotorját a Google-ről a francia fejlesztésű Qwantra. A döntés persze elsősorban szimbolikus jelentőségű, hiszen a képviselők és a munkatársak továbbra is szabadon visszaválthatnak bármely más keresőre, mindazonáltal egyértelműen árulkodik az uniós intézmények gondolkodásának változásáról.
A Qwant ráadásul nem pusztán európai alternatívaként pozicionálja magát, hanem azzal is igyekszik kitűnni, hogy nem követi a felhasználókat és nem épít részletes profilokat róluk. Bár a szolgáltatás hosszú ideig a Microsoft Bing keresőindexére épült, jelenleg az Ecosiával közösen fejleszt egy saját európai indexet, amely hosszabb távon még nagyobb függetlenséget biztosíthat.
Mindez ugyanakkor még csak az első lépés. Az európai intézmények és hivatalok továbbra is jelentős mértékben támaszkodnak a Windowsra, a Microsoft Office-ra, amerikai e-mail rendszerekre és számos más külföldi technológiára. A most bemutatott stratégia ezért nem egyik napról a másikra akarja lecserélni ezeket, hanem olyan környezetet teremtene, amelyben néhány év múlva már valódi európai alternatívák is versenybe szállhatnak velük.
