Az Európai Unió fő intézményei - az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa - megtiltották munkatársaik számára, hogy teljes mértékben mesterséges intelligenciával generált képeket és videókat használjanak hivatalos kommunikációjukban. A döntés hátterében az online térben terjedő deepfake tartalmakkal és az AI használatával kapcsolatos egyre növekvő aggodalmak állnak. Az intézmények szerint az ilyen anyagok használata alááshatja a hitelességet, ezért kommunikációjukban az "autentikusságot" helyezik előtérbe, még akkor is, ha bizonyos technikai javításokra továbbra is alkalmaznak mesterséges intelligenciát.
Az EU megközelítése éles ellentétben áll az amerikai gyakorlattal. Donald Trump például rendszeresen használ AI által generált tartalmakat politikai üzenetei erősítésére. Eközben Európában is akadnak példák a technológia alkalmazására. Friedrich Merz egy mesterségesen manipulált videóval hívta fel a figyelmet az AI veszélyeire, míg Orbán Viktor kommunikációjában is megjelennek ilyen elemek. Szakértők szerint bár az EU óvatos hozzáállása érthető, felmerül a kérdés, hogy egy teljes tiltás nem hátráltatja-e a politikai kommunikáció hatékonyságát egy gyorsan változó digitális környezetben.
A vita középpontjában az áll, hogy miként lehet egyensúlyt teremteni a hitelesség megőrzése és az innováció között. Egyes szakértők úgy vélik, a deepfake-ek jelentette kockázatok nem béníthatják meg az intézményeket, és a felelős, átlátható használat jobb megoldás lehet, mint a teljes elutasítás. Az EU ugyanakkor attól tart, hogy a valós és mesterséges tartalmak közötti határ elmosódása tovább rombolhatja a közbizalmat, ezért inkább a szigorúbb szabályozás mellett döntött.
