Kapu Tibor az Axiom-4 legénységének részeként elindult tegnap a Nemzetközi Űrállomásra, azóta pedig már sikeresen meg is érkezett. A csapatnak ott kutatási feladatai lesznek, és ezek között lesz egy újfajta nyomkövetési rendszer vizsgálata is. A gyógyászatban, robotikában, de még a videójátékokban is alkalmazzák azokat a szenzorokat, amiket az űrmisszió során tesztelni fognak majd. A HUNOR IMU-DRS (IMU - Dead Reckoning in Space) tulajdonképpen egy súlytalanságban lefolytatott gyorsulásmérős és giroszkópos teszt.
Ezeket az eszközöket a Föld gravitációs környezetében gyártják, és tesztelik, így nagy jelentősége lesz annak, hogy a szenzorokat a súlytalanságban is kipróbálhatják. A mikrogravitációnak köszönhetően a mért adatokból nem kell kivonni a látens gyorsulást, hanem azok a tényleges, valódi gyorsulást írják le. Ez jelentős segítséget nyújt a pontosabb navigációban.
Ami tulajdonképpen történni fog, az az hogy egy űrhajós megfogja az adott eszközöket, és különböző mozdulatsorokat végez majd velük. Egy, a kísérlethez készült alkalmazás eltárolja az így keletkezett mérési adatokat, majd a csapat a Földre sugározza azokat. Ezeket kiértékelik, majd a szervezet megpróbálja rekonstruálni a mobileszköz által leírt pályákat.
Az egésznek az a lényege, hogy a súlytalanságban mért giroszkópos és gyorsulásmérős adatok segíthetnek pontosítani a navigációs eszközöket, melyek aztán javíthatják a rövid és középtávú tájékozódást.
"A Föld körüli pályán túli alkalmazás mellett más bolygók felderítésében is hasznunkra válhat az algoritmus, illetve az algoritmus által megtámogatott tájékozódás, mivel a Holdon vagy a Marson nincsenek műholdas GPS berendezések, így a tájékozódást valamilyen más módon kell végrehajtanunk. Az IMU szenzorok felhasználási területe széles körű, a gyógyászat, robotika, videójátékok, repülőszimulátorok, és különböző fitnesz eszközök esetében is jó szolgálatot tesznek, így a velük kapcsolatos kutatások emiatt is indokoltak. A szenzorral kapcsolatos új tudás ugyanis hasznára válhat a különböző IMU-kal dolgozó szakterületeknek is"
- mondta a HUNOR-program kutatásáról Dr. Kornyik Miklós, a projekt vezetője, a HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet munkatársa.
A kutatás következő szakaszában egyébként egy miniatűr űrdrónt is fel szeretnének majd küldeni, ami automata és kézi irányítással is terelgethető. Az ilyen gépek az űrállomás körüli karbantartási munkálatok felderítésében és elvégzésében segíthetnek, ami hatalmas előrelépés lenne az ott dolgozók számára.
