Komoly egészségügyi kockázat fenyegette a 2026-os labdarúgó-világbajnokság döntőjét, miután a Kanadában pusztító erdőtüzek füstje elérte New York és New Jersey térségét. A levegő minősége napokkal az Argentína és Spanyolország közötti mérkőzés előtt egészségtelen, helyenként nagyon egészségtelen szintre romlott, miközben a FIFA-nak nem volt nyilvánosan ismert, egységes protokollja arra, milyen légszennyezettségnél kellene elhalasztani vagy félbeszakítani egy találkozót. A július 19-i döntőt az East Rutherfordban található, nyitott MetLife Stadionban rendezték, amelyet rossz levegő esetén sem lehet teljesen lezárni és megszűrni. A játékosok és a mintegy 80 ezer néző így közvetlenül ki lett volna téve az apró részecskéket tartalmazó füstnek, ha a szél a mérkőzés napján ismét a stadion felé fordul.
New York állam a döntő előtti csütörtökön levegőminőségi figyelmeztetést adott ki, és azt kérte a lakosságtól, hogy lehetőség szerint kerülje a szabadtéri tartózkodást. A spanyol válogatott ennek ellenére a szabadban edzett New Jersey-ben, ami egészségügyi szakértők szerint különösen kockázatos lehetett. A profi sportolók nagy intenzitású terhelés közben a megszokottnál jóval több levegőt lélegeznek be, így több szennyező részecske juthat a tüdejükbe. Az erdőtüzek füstje köhögést, torokirritációt, fejfájást, légszomjat és teljesítményromlást okozhat, az asztmával vagy más légzőszervi betegséggel élőknél pedig súlyosabb panaszokat is előidézhet.
A FIFA korábban azt közölte, hogy a klímával kapcsolatos veszélyeket a torna általános tervezésének részeként értékeli, és együttműködik a rendező városokkal, a stadionok üzemeltetőivel, valamint a nemzeti hatóságokkal. A szervezet részletes szabályokat dolgozott ki a rendkívüli hőség kezelésére, köztük kötelező ivószüneteket is bevezetett, a levegő minőségére vonatkozó konkrét intézkedéseket azonban nem ismertette. Nem derült ki például, milyen levegőminőségi indexnél rendeltek volna el további szüneteket, mikor költöztették volna el a mérkőzést, illetve milyen értéknél halasztották volna el a döntőt. A FIFA a témában feltett részletes kérdésekre sem adott választ.
Más észak-amerikai sportszervezetek ennél jóval pontosabb szabályokat használnak. A női labdarúgó-bajnokságban már 101-es levegőminőségi indexnél további szüneteket iktathatnak be, 180 körül mérlegelik a mérkőzés átszervezését, 200 felett pedig kötelező lehet a halasztás vagy a törlés. Az egyetemi sportot felügyelő NCAA 300 felett beltérre költözteti vagy lefújja az eseményeket. A világbajnoki döntőt megelőző héten a Major League Baseball egy philadelphiai mérkőzést is áthelyezett, a Major League Soccer pedig törölt egy chicagói találkozót a füst miatt. A FIFA ezzel szemben láthatóan abban bízott, hogy a széljárás és az időjárás kedvezően alakul.
Ez végül megtörtént. A mérkőzés napjára javult a levegő minősége, a sűrű füst elvonult a stadion környékéről, így a Spanyolország győzelmével végződő döntőt az eredeti időpontban rendezték meg. A kedvező fordulat azonban nem oldotta meg a hosszabb távú problémát.
A 2026-os világbajnokság több olyan térséget érintett, amelyet rendszeresen fenyegetnek erdőtüzek és szélsőséges hőhullámok. Los Angeles, Seattle és Vancouver stadionjai sem zárhatók le teljesen, a füst pedig akár több ezer kilométerre is eljuthat a tűz keletkezési helyétől. Emiatt szinte lehetetlen hetekkel előre megjósolni, melyik helyszínen romolhat veszélyes szintre a levegő.
A klímaváltozás hatására az extrém hőség, az elhúzódó szárazság és az intenzív erdőtüzek egyre gyakrabban zavarhatják meg a nagy szabadtéri sporteseményeket. A szakértők ezért azt sürgetik, hogy a FIFA ne egyedi helyzetekben döntsön, hanem előre rögzített levegőminőségi határértékeket és egyértelmű eljárásrendet vezessen be.
A 2026-os döntő végül megúszta a füst okozta problémákat, de a helyzet világosan megmutatta, hogy a világ legnagyobb sporteseményei már nem készülhetnek kizárólag esőre, viharra és hőségre. Az erdőtüzekből származó légszennyezés olyan kockázattá vált, amelyre a FIFA-nak is konkrét válaszokat kell találnia.
