Hollandia és Norvégia közelmúltbeli eseményei rávilágítanak arra, milyen drámai következményei lehetnek a kibertámadásoknak nemcsak az adott szervezetekre, hanem a szélesebb közvéleményre is. Július 17-én a holland ügyészség rendszere ellen indított támadásról számoltak be, amelyről a hírek szerint orosz és kínai kapcsolatokkal bíró hackercsoportok lehetnek felelősek. Az akció következtében több tucat sebességmérő kamera került ideiglenesen offline állapotba, ám a támadás hatására ezek már soha nem állíthatók vissza - írja a Techspot. A leállított berendezések közé tartoznak a fix és átlagsebesség-mérők, valamint a rugalmas, mobil egységek is, amelyek váltakozó helyszíneken üzemelnek. Az érintett A-jelzésű gyorsforgalmi szakaszokon, valamint a városokat összekötő N-jelzésű utakon sem mérnek sebességet többé, a pontos helyszíneket azonban biztonsági okokból nem hozták nyilvánosságra.
A központi feldolgozóiroda (CVOM) szerint a kamerákat időnként karbantartás vagy ellenőrzés céljából szokták kikapcsolni, de a visszaállítás lehetetlensége szokatlan. Fontos hangsúlyozni, hogy a kamerákat magukat nem törték fel, a támadás a rendszer visszaaktiválását gátolja. A kompromittálódott rendszerek emellett folyamatban lévő bírósági ügyekről, rendőrségi nyomozásokról és az alkalmazottak személyes adatairól tartalmaznak információkat, a hatóságok azonban nem árulták el, hogy hozzáfértek-e a hackerek bármely adatához.
A támadást megelőzően a Nemzeti Kibervédelmi Központ (NCSC) júniusban riasztást adott ki a Citrix NetScaler nulladik napi sebezhetősége miatt, amelyet hét nap alatt sikerült kezelni. A javítás késlekedése lehetővé tette a hackerek számára, hogy legalább három hétig hozzáférjenek a rendszerhez, bár a NCSC szerint a sebezhetőségeket már május eleje óta kiaknázták. Egy szakértő szerint a hackelés összefügghet az MH17-es incidenssel, amikor az Amszterdamból Kuala Lumpurban tartó járatot orosz hátterű erők lőtték le 2014-ben, de motivációként szolgálhatott az is, hogy a holland katonai rendőrség Ukrajnában elkövetett esetleges háborús bűncselekmények miatt vizsgálódik.
Norvégiában a helyzet szintén riasztó a Guardian beszámolója szerint. A Bremanger-gátat áprilisban az orosz államhoz köthető hackerek támadták meg, távolról kinyitva a zsilipkapukat. A támadás során másodpercenként 500 liter víz folyt ki körülbelül négy órán keresztül, mielőtt észlelték és leállították volna. Beate Gangås, a norvég rendőrség biztonsági szolgálatának vezetője szerint a támadás célja az volt, hogy félelmet és zavart keltsenek a lakosság körében. Szerencsére személyi sérülés vagy káresemény nem történt, a gátat elsősorban halgazdálkodási célokra használták, és a folyó vízszintje az adott időszakban kellően alacsony volt ahhoz, hogy a hirtelen leengedett víztömeg ne tudjon áradást okozni.
A hackerek tetteit a közösségi médiában egy rövid, háromperces videó is bizonyította, amelyen az oroszpárti csoport vízjele látható volt. Az orosz nagykövetség viszont a nyilatkozatokat alaptalannak minősítette, és azt állította, hogy a PST kitalált fenyegetésről próbálja meggyőzni a nyilvánosságot. Mindeközben Oroszország többször is fenyegetéseket intézett az Ukrajnát támogató országok felé, még nukleáris figyelmeztetéseket is kiadva, amiket többnyire Dimitrij Medvegyev volt elnök szokott tolmácsolni dörgedelmes közösségimédia-posztok formájában.
A holland és norvég incidensek egyaránt azt jelzik, hogy az államokat célzó kibertámadások nem csupán adatvesztést okozhatnak, hanem a mindennapi életet és a közbiztonságot is jelentősen befolyásolhatják.
