Az elmúlt napokban ismét felpörgött a járványhírek körüli médiazaj, miután több helyen is megjelent a szuperinfluenza kifejezés egy Európában terjedő új influenzaváltozat kapcsán. Kemenesi Gábor virológus szerint azonban a hangzatos elnevezés szakmailag értelmezhetetlen, és sokkal többet árt, mint használ - írta meg a 24.hu. A Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratóriumának vezetője azt mondta, hogy nem szuperinfluenzáról van szó, hanem az influenzavírusoknál megszokott módon megjelent egy új variáns.
A szakember rámutatott, hogy az idei influenzaszezon szinte mindenhol korábban indult, ami összhangban van azzal, hogy új vírusváltozatok időről időre felbukkannak. Jelenleg Európában elsősorban az 5-14 éves korosztályban terjed intenzíven a fertőzés, míg a kórházi ellátást leginkább a 65 év felettiek körében igényli a betegség. Ez megfelel az influenza ismert járványtani mintázatának, ugyanakkor a szezon előrehaladtával még változhat a kép, hiszen számos tényező befolyásolja a terjedést.
A most domináns A(H3N2) vírusvariáns valóban kevésbé illeszkedik az idei vakcinaösszeállításhoz, ám Kemenesi hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti azt, hogy az oltás értelmetlen lenne. A védőoltás várhatóan továbbra is hatékony marad a súlyos megbetegedések és a komolyabb szövődmények ellen, ami az egészségügyi rendszer tehermentesítése szempontjából kulcsfontosságú. Szerinte éppen ezért különösen ajánlott az oltás az időseknek, a kisgyermekes családoknak, a krónikus betegeknek és az immunrendszerükben érintett embereknek, valamint azok közvetlen környezetének is.
A virológus arra is felhívta a figyelmet, hogy a vakcina önmagában nem csodaszer. Az influenzaszezon idején ismét nagy jelentősége van a jól ismert higiéniai szabályoknak, mint a rendszeres kézmosás, a légúti védekezés és annak, hogy betegen lehetőleg kerüljük a közösségeket. Ezek az egyszerű lépések együtt képesek igazán csökkenteni a fertőzés kockázatát.
Kemenesi Gábor külön kitért az oltásokkal kapcsolatos álhiedelmekre is, hangsúlyozva, hogy a vakcinától nem történnek bizarr mellékhatások, és ő maga is felveszi az oltást. A védelem kialakulásához időre van szükség, ezért szerinte nem érdemes halogatni.
A tudományos háttér megértéséhez hozzátette, hogy a szezonális influenzavírusokat A és B típusokba sorolják, a mostani H3N2 az A típusba tartozik, egy további alcsoporttal kiegészítve. A vírus mutációi befolyásolják, mennyire ismeri fel az immunrendszerünk a korábbi fertőzések vagy az oltás során kialakult antitestek segítségével. A jelenlegi variáns több olyan változást hordoz, amelyek gyengítik ezt az első védelmi vonalat, ám a szervezet védekezése nem merül ki kizárólag az antitestekben. A korábbi influenzafertőzések és az idei vakcina is hozzájárulhat ahhoz, hogy a betegség lefolyása enyhébb maradjon.
Hogy az új variáns pontosan miként alakítja majd az idei járványt, azt egyelőre nem lehet biztosan megmondani, erre a további megfigyelések és vizsgálatok adnak majd választ. Addig azonban Kemenesi szerint a legfontosabb a tudatosság, a megalapozott információk követése és a pánikkeltő, félrevezető hírek elkerülése.
