Sokáig legfeljebb bosszantó nyári panasznak tűnt, amikor valaki azt mondta, hogy a szúnyogok mindig őt találják meg először, miközben a társaság többi tagját alig csípik meg. A kutatók szerint azonban ebben tényleg van valami. A szúnyogok nem véletlenszerűen választanak áldozatot, hanem több jelből rakják össze, ki tűnik számukra a legvonzóbb célpontnak.
A legfontosabbak a kilélegzett szén-dioxid, a testhő, a bőr páratartalma és az emberi test által kibocsátott szaganyagok keveréke. A folyamat távolról indul. A nőstény szúnyogok, vagyis azok, amelyek csípnek, már több tíz méterről érzékelik a kilélegzett szén-dioxidot. Ez az első jel, amely beindítja a keresőviselkedésüket. Ahogy közelebb kerülnek, nagyjából tíz méteren belül már az emberi testszag is egyre fontosabbá válik, majd közvetlen közelről a testhő és a nedvesség segíti őket abban, hogy kiválasszák, hová szálljanak le. Rickard Ignell svéd kutató szerint a szén-dioxid és a szag együtt sokkal erősebb vonzerőt jelent, mint bármelyik másik jel önmagában.
A friss kutatások egyik érdekes eredménye, hogy nem egyetlen titkos összetevő dönti el, kit csípnek meg gyakrabban. Ignell vizsgálatában Aedes aegypti szúnyogokat engedtek rá 42 nő szagmintáira laboratóriumi körülmények között. Ez a faj több betegséget, köztük a dengue-lázat és a sárgalázat is terjesztheti. A kutatók azt találták, hogy a szúnyogok 27 különböző szagvegyületet használtak a tájékozódáshoz abból a nagyjából ezres vegyületkészletből, amelyet az emberi bőr és a bőrön élő mikrobiom kibocsáthat.
A legvonzóbbnak bizonyuló résztvevők, köztük a második trimeszterben lévő várandós nők, nagyobb mennyiségben bocsátottak ki egy 1-octen-3-ol nevű vegyületet, amelyet gombaalkoholként is emlegetnek. Ez a bőr faggyújának lebomlásához kapcsolódhat, és a kutatókat is meglepte, hogy már kis mennyiségi különbség is érezhető hatással volt a szúnyogok viselkedésére. A Cell iScience-ben megjelent tanulmány összefoglalója szerint az 1-octen-3-ol kifejezetten magasabb szinten volt jelen a nagyon vonzó és a várandós résztvevőknél.
A népszerű magyarázatok közül több viszont nem áll erős lábakon. Frederic Simard francia orvosi entomológus szerint nincs megbízható tudományos alapja annak, hogy a szúnyogok bizonyos vércsoportokat szeretnének jobban, és a bőr-, haj- vagy szemszín sem számít érdemi tényezőnek. Sokkal fontosabb az, milyen szaganyagokat termel a bőrünk, hogyan működik a mikrobiomunk, mennyire meleg a testünk, mennyi szén-dioxidot lélegzünk ki, és ezek a tényezők éppen milyen kombinációban vannak jelen.
Az alkoholfogyasztás is ronthat a helyzeten. Több vizsgálat szerint a sörivás vonzóbbá teheti az embert a szúnyogok számára, mert növelheti a testhőmérsékletet, módosíthatja a bőrszagot és befolyásolhatja a kilélegzett szén-dioxid mennyiségét. Egy holland kutatásban azok a résztvevők, akik az előző 24 órában sört ittak, 1,35-ször vonzóbbak voltak az Anopheles szúnyogok számára.
A kutatásoknak nemcsak nyári kellemetlenség miatt van jelentőségük. A klímaváltozás miatt több szúnyogfaj, köztük betegségeket terjesztő fajok is új területeken jelennek meg vagy terjednek tovább. Ha a kutatók pontosabban megértik, milyen vegyületek és emberi jelek vonzzák őket, az jobb csapdákhoz, hatékonyabb riasztókhoz és célzottabb védekezéshez vezethet. Addig viszont maradnak a bevált alapok: a bőrt fedő, laza ruha, a szúnyogháló, a megfelelő riasztószer és az, hogy a nyári estéken a sör mellé talán számoljunk néhány plusz csípéssel is.
