Sanghaji kutatók történelmet írtak, a StairMed és a Fudan Egyetem Huashan Kórháza közösen hajtotta végre Kína első hosszú távú, invazív agy-számítógép interfész (BCI) klinikai tesztjét. Egy amputált páciens kizárólag agyi aktivitással irányította a Mario Kartot.
A projekt két fő akadályt próbált leküzdeni: a jelek instabilitását és a műtéti kockázatokat. A kutatók ezt hajszálvékony, szuperrugalmas mikroelektródákkal oldották meg, amelyek gyakorlatilag belesimulnak az agykéregbe, így az immunrendszer nem dobja ki őket, és hosszú távon is stabil jeleket képesek rögzíteni. Ráadásul a klasszikus koponyanyitás helyett elég volt egy 3-5 mm-es lyuk a koponyán, ami kevesebb traumát jelent a páciensnek és persze gyorsabb gyógyulást. Az alany három héttel a beültetés után már olyan pontosan tudta irányítani a kurzort, pont úgy mint egy touchpaddel.
A BCI nemcsak játékra jó. Gerincvelő-sérülteknél vagy végtagvesztetteknél az agy mozgatókéregének ép jeleit robotkarok vagy exoszkeletonok vezérlésére lehet fordítani, amivel konkrétan vissza lehet adni a mozgás képességét és az önállóságot.
A BCI a kommunikáció és az idegi zavarok kezelése felé is nyit, ha sikerül dekódolni a beszédhez kapcsolódó agyi aktivitást, akkor akár "gondolatírással" is kommunikálhatnak azok, akik például ALS-ben szenvednek. Másik oldalon pedig az agy célzott elektromos stimulálása enyhítheti például a Parkinson-kór, a depresszió vagy az epilepszia tüneteit is.
A legnagyobb kihívás még mindig az adatok feldolgozása. A beültetett elektródák egyes neuronok tüzelési mintázatait rögzítik, ezeket gépi tanulási algoritmusok alakítják digitális utasításokká, amit aztán külső eszközök hajtanak végre. Minél jobbak ezek az algoritmusok, annál összetettebb és kölcsönösebb lehet az ember-gép kapcsolat.
Nagyon izgalmas évek elég nézünk, hiszen ez egy hatalmas technológiai ugrás.