Emmanuel Macron francia elnök élesen bírálta az Egyesült Államokat amiatt, hogy szerinte akadályozza az Európai Unió digitális óriáscégekkel szembeni vizsgálatait. Macron a Vosges régióban tartott közösségi fórumon azt mondta, hogy egyes esetek a Digital Services Act (DSA) és a Digital Markets Act (DMA) keretében már körülbelül két éve várakoznak az Európai Bizottságnál, miközben ezeknek a szabályoknak a célja éppen az lett volna, hogy szigorúbban szabályozzák a nagy online platformokat. Az elnök szerint a lassúság nem pusztán procedurális kérdés, hanem a transzatlanti kereskedelmi és technológiai szuverenitás feletti stratégiai küzdelem része.
Macron szerint sok bizottsági és tagállami tisztviselő tart az amerikai visszacsapástól, ezért nem merik hatékonyan érvényesíteni a szabályokat. Szerinte a nyomás nem az orosz beavatkozásokhoz hasonló, hanem az amerikai szereplőktől és a platformoktól származik, amelyek "nem akarják, hogy zaklassák őket".
Az amerikai nyomás különösen a fémvámok és a digitális szabályok kapcsolatában érhető tetten: a múlt héten az amerikai kereskedelmi miniszter az EU minisztériumainak jelezte, hogy mérlegelje a DSA és DMA módosítását a fémvámok csökkentése érdekében. Washington már korábban is jelzett, hogy a szabályozás diszkriminatív lehet az amerikai cégekkel szemben.
Brüsszel vezető tisztviselői azonban visszautasították, hogy az EU engedjen a nyomásnak. A digitális ügyekért felelős Henna Virkkunen és a versenyügyi főbiztos Teresa Ribera egyaránt leszögezték, hogy nem szabad lassítani vagy puhítani az érvényesítést, Ribera pedig egyenesen "zsarolásnak" nevezte a vámok és a digitális szabályok összekapcsolását.
A Bizottság képviselője, Thomas Regnier Macron kritikájára reagálva hangsúlyozta, hogy Brüsszel teljes mértékben elkötelezett a digitális törvények mellett, és a vizsgálatok célja nem csak a gyors indítás, hanem a sikeres, bíróságok előtt is megálló döntések megszületése. Jelenleg több nagy platform, köztük X, a Meta szolgáltatásai, AliExpress, Temu és TikTok ellen folynak DSA-vizsgálatok a rendszerkockázatok - például a dezinformáció, illegális tartalom, kiskorúak védelme és hirdetési átláthatóság - kezelésére. A szabályok megsértése akár a globális árbevétel 6 százalékának megfelelő büntetést is vonhat maga után, ami a legnagyobb cégek esetében többmilliárd eurós összeg lenne.
