A Microsoft új irányt jelölt ki az általános célú mesterséges intelligencia (AI) fejlesztésében, és a vállalat most a "Humanist Superintelligence" (HSI) koncepciójára helyezi a hangsúlyt. Az elképzelés lényege, hogy olyan rendszereket hozzanak létre, amelyek az emberi érdeket szolgálják, és nem az autonómia végtelenre nyújtott formáját keresik. A cég szerint a HSI kontrollálható és célorientált intelligenciát jelent, amely konkrét társadalmi problémák megoldására összpontosít, miközben biztosítja az emberi felügyelet és az innováció közötti egyensúlyt.
Az első gyakorlati alkalmazások között a Microsoft az egészségügyre fókuszál. A vállalat MAI-DxO nevű diagnosztikai rendszere állítólag 85%-os sikerességet ért el komplex orvosi ügyek felderítésében, felülmúlva az emberi teljesítményt. A HSI technológia potenciálja azonban az oktatásban is megjelenik: a Microsoft AI-társakat tervez, amelyek a tanulók egyéni igényeihez igazodva segítenek a tanároknak személyre szabott tananyagok és gyakorlatok kidolgozásában. Mindez ígéretesnek tűnik, ugyanakkor felmerülnek az adatvédelem, a függőség és az emberi interakciók részleges kiváltásának hosszú távú hatásai is.
A HSI megvalósítása hatalmas számítási teljesítményt igényel, és a vállalat szerint az energiafogyasztás akár 30%-kal is nőhet 2050-re az AI-infrastruktúra bővítése miatt. Bár a technológia fejlődésével hatékonyabb akkumulátorok jelenhetnek meg, csökkenhet a szén-dioxid-kibocsátás és optimalizálódhatnak az energiahálózatok, a környezeti hatás még bizonytalan.
Mustafa Suleyman, a Microsoft AI-részlegének vezetője hangsúlyozta, hogy a "szuperintelligens AI" soha nem kaphat teljes autonómiát vagy önfejlesztési képességet, így a projekt célja a kockázatok minimalizálása és az emberi kontroll biztosítása. A HSI koncepció izgalmas, de még nem bizonyított, hogy képes lesz-e teljesíteni a hozzá fűzött ígéreteket.
