Elon Musk, Donald Trump, és egy állítólagos tech-ellenes belső puccs a Washington-i könyvtárak körül - mindez akár egy politikai thriller sztorijának is tűnhetne, de ez a történet bizony a valóság. Az elmúlt napokban olyan vádak és események láttak napvilágot, amelyek alapjaiban rengethetik meg a szerzői jogi rendszert az Egyesült Államokban. A középpontban nem más áll, mint a mesterséges intelligencia és az azt működtető hatalmas adatmennyiség, amelyre a tech cégek - különösen Elon Musk vállalkozásai - szemet vetettek.
Az egész sztori akkor robbant nagyot, amikor az Egyesült Államok Szerzői Jogi Hivatala (U.S. Copyright Office) nyilvánosságra hozott egy jelentést, amely szerint a mesterséges intelligencia tréningelése szerzői joggal védett tartalmakon nem biztos, hogy belefér a "fair use" kategóriába. Ez súlyos csapás a nagy AI-fejlesztőknek, hiszen ezek az algoritmusok hatalmas mennyiségű gyakran védett szövegre, képre és más tartalomra támaszkodnak.
A jelentés után alig telt el egy nap, és Donald Trump elnök váratlanul kirúgta a hivatal vezetőjét, Shira Perlmuttert, valamint a Kongresszusi Könyvtár főigazgatóját, Dr. Carla Haydent is. A döntés láttán sokan rögtön összefüggést gyanítottak: a techipar Musk vezetésével egyszerűen megpróbálja saját kezébe venni a szerzői jogi szabályozást. A botrány egyik legfurcsább eleme a DOGE nevű projekt, amely mögött Musk belső csapata áll. A céljuk állítólag az volt, hogy kulcspozíciókba ültessék saját embereiket, így közvetlen hozzáférést szerezve az USA szerzői jogi adatbázisához, ez pedig aranybánya lenne AI-tréning szempontjából.
A The Verge értesülései szerint azonban a történet nem ilyen egyértelmű. Bár a Trump-adminisztráció valóban új vezetőket nevezett ki a kulcsfontosságú hivatalok élére (például Paul Perkinst a Szerzői Jogi Hivatal élére, Todd Blanche-t pedig az ideiglenes Kongresszusi Könyvtárosnak), ők inkább tech-ellenes konzervatív figurák, semmint Musk szövetségesei. Vagyis lehet, hogy nem egy Musk-féle AI-hódításról van szó, hanem egy jobboldali techellenes kampányról.
Az irónia a történetben, hogy még a Trump-közeli körökben is megosztottságot váltott ki az eset. Mike Davis, a techóriások elleni fellépést szorgalmazó Internet Accountability Project alapítója, nyíltan kijelentette:
"Nem engedhetjük, hogy a tech guruk minden egyes szerzői joggal védett művet lenyúljanak, és dollármilliárdokat keressenek mások munkájából."
A feszültség tehát óriási. Az alkotók, jogászok, politikusok és techcégek egyaránt aggódnak, csak éppen más miatt. Míg az alkotók attól félnek, hogy az AI ellopja munkájuk értékét, a techipar szerint a fejlődést fojtják el elavult szabályozásokkal. Középen pedig ott van az állam, amelynek elvileg semleges szabályozóként kellene fellépnie, most viszont inkább úgy tűnik, mint egy sakkbábu a politikai játszmában.
A szerzői jogi háború nem holmi elméleti jogvita többé, kőkemény politikai és üzleti érdekek csapnak össze Washingtonban. Hogy Elon Musk valóban részt vett-e egy "hivatali puccsban", azt még nem tudni biztosan. Egy dolog azonban világos: a mesterséges intelligencia terjedésével újra kell gondolnunk, kinek a tulajdona az internet, és vajon ki profitál belőle a legtöbbet.