2024 decemberében bukkant fel a 2024 YR4 jelű aszteroida, és azóta egyre feszültebb figyelem irányul rá: kezdetben több mint egy százalékosnak becsülték annak esélyét, hogy 2032. december 22-én a Földbe csapódik. Mivel az átmérőjét 53-67 méterre saccolják, a pusztítása a 1908-as tunguzkai eseményhez mérhető lenne. Bár a későbbi megfigyelések a földi becsapódást gyakorlatilag kizárták - a Torino-érték nulla -, nagyjából négy százalékra taksálják annak az esélyét, hogy eltalálja a Holdat.
A kutatók figyelmeztetnek, hogy még ez a viszonylag alacsony valószínűség is súlyos következményekkel járhat, hiszen az ütközésből származó törmelékfelhő könnyen károsíthatná az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdakat és a rádiókommunikációs infrastruktúrát.
A szakértők ezért három stratégiát vizsgálnak: további felderítést, pályamódosítást vagy az aszteroida közel teljes megsemmisítését. Egy DART-szerű kinetikus ütközés elvileg szóba jött, ám a 2024 YR4 pontos mérete és tömege jelenleg bizonytalan, ezért kétséges, hogy egyetlen garantálni lehetne a kockázat felszámolását. Egy új, lektorálásra váró tanulmány ezért radikálisabb opciót is számba vesz: nukleáris robbanóeszközök alkalmazását a Hold környékén. A koncepció szerint két, egyenként mintegy 100 kilotonnás töltetet indítanának útnak - ez ötször-nyolcszor nagyobb pusztítást okozna a második világháborúban bevetett atombombáknál -, hogy az első esetleges meghibásodása esetén a második is beavatkozhasson. A tervezett indítási ablakot 2029 és 2031 közé helyezik, de a kutatók hangsúlyozzák: a missziók elméleti vázlatai további adatokat, részletes modellezést, nemzetközi egyeztetéseket és jóval nagyobb erőforrásokat igényelnek, mint amennyit a DART-küldetés felemésztett.
