A NASA újabb nagy lépést tett a tartós holdi jelenlét felé: az amerikai űrügynökség három magáncéget választott ki arra, hogy összesen négy új küldetésben tudományos műszereket és technológiai eszközöket juttassanak a Hold felszínére - számolt be róla a 24.hu. A missziókat 2028 végére tervezik, és a NASA Moon Base programjához kapcsolódnak, amelynek hosszabb távú célja egy állandó holdi infrastruktúra kiépítése. A mostani megbízások összértéke közel 600 millió dollár. Az Astrobotic kapta a legnagyobb csomagot, a vállalat 297,9 millió dollárért két holdi szállítást végezhet el. A Firefly Aerospace 144,2 millió dolláros, az Intuitive Machines pedig 148,3 millió dolláros megbízást kapott egy-egy küldetésre. Mindhárom cég a NASA Commercial Lunar Payload Services, vagyis CLPS programján keresztül dolgozik majd, amely kifejezetten arra épül, hogy kereskedelmi partnerek szállítsanak rakományt a Holdra.
A NASA szerint ezek a küldetések azért fontosak, mert nem elég egyszer-egyszer leszállni az égitesten. A hosszú távú holdi működéshez pontosan tudni kell, hogyan viselkedik a felszín leszállás közben, milyen veszélyeket jelent a holdpor, mennyire erős a sugárzás, és milyen navigációs pontokra lehet később építeni. A mostani missziók ezt az alapozó munkát végzik el, vagyis nem látványos emberes holdra szállásokról van szó, hanem azokról az előkészítő lépésekről, amelyek nélkül egy tartós bázis csak papíron létezhetne. Mind a négy küldetés három azonos NASA-műszert visz majd a Holdra. A SCALPSS kamerarendszer azt vizsgálja, hogyan kavarják fel a leszállóegységek hajtóművei a holdport és hogyan alakítják át a felszínt a landolás pillanataiban. Ez különösen fontos lesz akkor, amikor később nagyobb, nehezebb eszközök, járművek vagy akár emberes leszállóegységek érkeznek egymáshoz közel. A NASA-nak pontos modellekre lesz szüksége ahhoz, hogy a felvert por ne veszélyeztesse a felszíni infrastruktúrát.
A másik eszköz az LRA, vagyis a Laser Retroreflector Array, amely lézerfény visszaverésével segíti a helymeghatározást. Ezek a kisméretű, passzív eszközök gyakorlatilag állandó jelölőpontként működhetnek a Hold felszínén, és későbbi keringő vagy leszálló űreszközök tájékozódását segíthetik. A harmadik műszer a LETS sugárzásmérő, amely azt vizsgálja, milyen típusú és erősségű sugárzás éri a Hold felszínét. Ez közvetlenül kapcsolódik az emberes küldetésekhez, hiszen az űrhajósok védelme és a hosszabb távú tartózkodás tervezése csak megbízható sugárzási adatokkal lehetséges.
A három kiválasztott cégnek már van holdas tapasztalata, bár nem mindegyik történet alakult hibátlanul. A Firefly Blue Ghost leszállóegysége 2025-ben sikeresen landolt a Holdon, az Intuitive Machines korábbi Odysseus küldetése szintén eljutott a felszínre, bár a leszállás után nem minden a tervek szerint alakult. Az Astrobotic Peregrine egysége 2024-ben nem jutott el a Holdig, hanem visszatért a Föld légkörébe és megsemmisült. A NASA most kifejezetten frissített, korábbi tapasztalatokra építő landolótervekkel számol, vagyis a cél az, hogy a hibákból tanulva egyre megbízhatóbb legyen a holdi szállítás.
A program nagyobb képe még érdekesebb. A NASA közlése szerint már 17 holdfelszíni szállítással számol több különböző szolgáltatón keresztül, és újabb lehetőségeket is előkészít az amerikai ipar számára. A tervek között szerepel a PROMISE nevű holdjáró fejlesztési változata is, amely a Mars-járók, például a Curiosity és a Perseverance tapasztalataira építhet. Emellett további leszállóegységekre, energiaellátási és avionikai bemutatókra, kommunikációs és navigációs megoldásokra, valamint új tudományos rakományokra is pályázatokat írhatnak ki.
A most bejelentett négy misszió tehát nem különálló tudományos kirándulás, hanem egy nagyobb infrastruktúra-építési terv része. A NASA a Holdat egyfajta próbaterepként kezeli: itt akarja megtanulni, hogyan lehet tartósan működtetni eszközöket, járműveket, kommunikációs rendszereket és később emberes báziselemeket egy idegen égitesten. Ez nemcsak a Hold miatt fontos, hanem azért is, mert az űrügynökség a tapasztalatokat későbbi marsi küldetésekhez is fel akarja használni.
A NASA Artemis-programja továbbra is azt célozza, hogy újra emberek jussanak a Holdra, de az ilyen robotikus és kereskedelmi küldetések mutatják meg igazán, mennyi munka van még a háttérben. Egy holdbázishoz nem elég egy látványos zászlókitűzés: leszállóhelyek, energiarendszerek, navigációs pontok, tudományos adatok, megbízható szállítás és a felszíni környezet pontos ismerete is kell. A most kiosztott közel 600 millió dolláros megbízás ennek az alapozásnak az egyik következő nagy lépése.
