Moszkva szerint eljött az idő, hogy megtörjék Elon Musk hegemóniáját az űralapú internetszolgáltatásban. Dmitrij Bakanov, az orosz Roszkoszmosz vezetője arról beszélt, hogy Oroszország "gyors ütemben" dolgozik egy olyan műholdas rendszeren, amely közvetlen riválisa lehet a SpaceX által működtetett Starlinknek. A világ jelenlegi legnagyobb műhold-konstellációja több mint nyolcezer egységből áll, és Musk forradalmi megoldásainak köszönhetően az Egyesült Államok az elmúlt években elvitte az elsőséget egy olyan területen, amelyet valaha a Szovjetunió uralt.
Bakanov szerint Oroszországnak le kellett ráznia magáról azt a fajta tehetetlenséget, amely hosszú időn át bénította a fejlődést, és amely végül a Starlink globális fölényéhez vezetett. A Roszkoszmosz új irányt vett: fiatal mérnököket igyekszik bevonzani, friss gondolkodásmódot meghonosítani, valamint gyorsítani az új projektek ütemét. Már most több tesztműhold kering az űrben, amelyek vizsgálatát követően a sorozatgyártásra szánt egységeken is elvégezték a szükséges módosításokat - írja a Reuters.
Az alternatív hálózat kiépítését a Bureau 1440 nevű orosz vállalat végzi, amely alacsony Föld körüli pályán keringő műholdakból kíván globális szélessávú adatátviteli rendszert létrehozni, ezzel pedig lefedettséget biztosítani olyan területeken, ahol a hagyományos internet elérhetetlen. A rendszer persze katonai és stratégiai célokra is alkalmazható lenne, ami különösen fontos Moszkva számára, hiszen az ukrán erők jelenleg is nagy mértékben támaszkodnak a Starlink szolgáltatásaira a frontvonalakon.
Bakanov nyíltan elismerte, hogy Oroszország súlyos hibákat követett el a múltban. 2002-ben például Moszkvában magát Muskot is elutasították, amikor az interkontinentális ballisztikus rakéták űrindítási célú felvásárlásáról tárgyalt. Az akkor még ismeretlen vállalkozót nem vették komolyan, ez azonban végül arra ösztönözte, hogy saját fejlesztésekkel és alacsonyabb költségekkel lépjen piacra - és hosszú távon éppen ez vágta földhöz az orosz űripar dominanciáját.
Pedig a kezdetekben egészen más volt a helyzet. 1957-ben a Szovjetunió bocsátotta fel az első Föld körül keringő műholdat, a Szputnyik-1-et, majd 1961-ben Jurij Gagarin jutott ki az első emberként a világűrbe. A hidegháborús űrverseny első évei Moszkva sikereiről szóltak, ám a Szovjetunió 1991-es széthullása után a program súlyos pénzhiánnyal, korrupcióval és a fiatal mérnökök elégedetlenségével küzdött. A kudarcok sorát tetézte a 2023 augusztusában becsapódott Luna-25 misszió, amely a Hold felszínére való sima leszállás helyett megsemmisült.
A Roszkoszmosz új vezetője most azzal próbálja helyreállítani a megtépázott presztízst, hogy lendületet ad egy olyan programnak, amely egyszerre szimbolikus és stratégiai jelentőségű.
