Magyarország történelmi lépést tett azzal, hogy hozzáférést nyert Európa legnagyobb számítási kapacitásához, miután megállapodást kötött a németországi Jülich kutatóközponttal - jelentette be Palkovics László kormánybiztos. Az együttműködés révén az ország "belépett a szuperszámítógépek világába", amely új korszakot nyithat a mesterséges intelligencia (AI) hazai alkalmazásában. A cél ambiciózus: 2030-ra az AI 15 százalékkal növelheti a GDP-t, de a gazdasági hatásokon túl is komoly átalakulások várhatóak.
A kormánybiztos szerint a mesterséges intelligencia nem varázslat, hanem egyszerű matematikai eszköz, amely a múltbeli adatokból tanul és segíti a döntéshozatalt. Palkovics hangsúlyozta, hogy az MI-t a lehető legegyszerűbb formában kell bemutatni a lakosságnak és a vállalkozásoknak egyaránt. A tervek szerint már szeptembertől elindulhat az AI oktatása az általános iskolákban is, amennyiben a pedagógusok megfelelő eszközöket kapnak hozzá (sajnos az nem derült ki, hogy ezt kinek a feladata lenne elintézni). A cél az, hogy minél több konkrét, használatra kész megoldás kerüljön a piacra, amely a kisvállalkozásoktól a nagyvállalatokig minden szereplő számára elérhető.
A hétköznapi életben is megjelennek az AI-alapú megoldások: az időjárás-előrejelzés pontosságának javulása vagy a napenergia-termelés előrejelzése révén hatékonyabbá válhatnak a mindennapi döntések. Palkovics különösen érdeklődik a humanoid robotok iránt, és felvetette egy új, robotikai tesztkörnyezet létrehozását is, amely a ZalaZONE mintájára kutyaszerű és emberi formájú gépek tesztelésére szolgálna.
"Egyébként, aki autót képes gyártani, az robotot is, és itt jön képbe Magyarország, nálunk is legördülhetnek majd a gyártósorokról"
- fejtette ki Palkovics.
A mesterséges intelligencia terjedése ugyanakkor új társadalmi kihívásokat is hoz. A kormánybiztos felhívta a figyelmet a deepfake technológia veszélyeire, és hangsúlyozta: aki mesterségesen előállított tartalmat használ, annak egyértelműen jeleznie kell azt. A politikus szerint akár törvényi szabályozás is szükségessé válhat annak érdekében, hogy megvédjék az embereket a félrevezető vagy káros tartalmaktól. Az AI tehát nemcsak gazdasági, hanem etikai és társadalmi kérdések elé is állítja a döntéshozókat.
