Egy friss kínai tanulmány ismét ráirányította a figyelmet arra, milyen szerepet játszhatnak a drónok a jövő elektronikai hadviselésében. A Csöcsiang Egyetem és a Pekingi Műszaki Intézet kutatói olyan szimulációt futtattak le, amelyben azt vizsgálták, el lehet-e vágni Tajvant a Starlink műholdas internettől. Az eredmény zavarba ejtően egyértelmű: elvben igen, méghozzá nagyjából 1000, de legfeljebb 2000 speciális zavaródrón összehangolt bevetésével.
A South China Morning Post beszámolója szerint a kutatók valós, több órára visszamenő Starlink-adatok alapján modellezték a Musk-féle műholdak pozícióját, majd ehhez igazították a drónok által létrehozott elektromágneses zavaróhálót. A drónok 20 kilométeres magasságban repülnének, és széles, illetve célzott sugárzású jelzavarókkal borítanák be az egész szigetet. A számítás szerint már 935 pontosan koordinált drón képes lenne teljesen elsötétíteni az internetet Tajvanon, bár olcsóbb, kisebb teljesítményű modellekből akár 2000 darab is kellhet ugyanahhoz a hatáshoz.
Az Ukrajnában már bizonyítottan bevált Starlink erőssége a rugalmas, nagy számú műholdból álló mesh-hálózat, amelyet jóval nehezebb zavarni, mint egy hagyományos rendszert. Éppen ezért különösen figyelemre méltó, hogy a kínai kutatás szerint mégis el lehetne vágni az internetkapcsolattól az ellenfelet - legalábbis elméleti síkon. A terv megvalósítása ugyanis roppant költséges lenne, nem beszélve a logisztikai nehézségekről: a több ezer méter magasan lebegő drónokat nemcsak egyszer kellene felállítani, hanem folyamatosan cserélni, üzemanyaggal ellátni, és összehangolt formációban tartani. Ráadásul a kutatás ideális körülményekkel számolt, holott ilyesmi a valóságban ritkán adódik.
Tajvan ugyan rendelkezik drónelhárító rendszerekkel, de 20 kilométeres magasságban lebegő célpontok ellen ezek kevésbé hatékonyak. Amennyiben a drónrajokkal történő jelzavarás mellé hozzávesszük Kína bizonyított képességét a tengeralatti internetkábelek megrongálására, érthető, miért kelt aggodalmat a tanulmány a térségben. Mert még ha a szimuláció nem is jelenti azt, hogy már holnap bekövetkezik egy ilyen támadás, világosan mutatja, hogy Kína valós opcióként számol vele.
