Hirdetés

A Tienven-2 úton van a Föld „második holdja” felé, új korszakot nyit Kína az űrkutatásban



|

Mintát hozna a 2016HO3 kisbolygóról, majd továbbindul egy üstökös felé - Peking nem titkolja: fel akar zárkózni a világ űrnagyhatalmaihoz.

Hirdetés

Kína újabb látványos lépést tett a világűr meghódítása felé: elindította a Tienven-2 automata űrszondát, amelynek célja, hogy mintát gyűjtsön a Földhöz közeli 2016HO3 kisbolygóról - számolt be róla többek között a 24.hu. Az űreszközt csütörtök hajnalban bocsátották fel egy Hosszú Menetelés-3B hordozórakétával a Hszicsangi kilövőállomásról. A 2016-ban felfedezett kisbolygó különlegessége, hogy sajátos pályája miatt gyakran a Föld közvetlen közelébe kerül, ezért sokan "második holdként" emlegetik.

A misszió menetrendje rendkívül ambiciózus: a Tienven-2 várhatóan 2026 nyarán éri el a célpontját, és több mint egy évvel később, 2027 novemberében tér vissza a begyűjtött mintákkal. Kína ezzel szeretne felzárkózni az olyan űrnagyhatalmakhoz, mint az Egyesült Államok és Japán, amelyek már sikerrel hoztak haza aszteroidamintákat. A Hajabusza-2 2019-ben a Ryugu kisbolygón, a NASA OSIRIS-REx küldetése pedig a Bennu égitesten végzett mintagyűjtést.

A küldetés nemcsak tudományos, hanem technológiai szempontból is mérföldkő: a kínai mérnökök gyenge gravitációjú objektumokon végrehajtandó pontos navigációs és mintavételi manővereket tesztelhetnek, amelyek alapvető fontosságúak a jövő űrkutatása szempontjából. Emellett az aszteroidák anyagösszetételének és szerkezetének vizsgálata fontos információkat nyújt a Naprendszer keletkezéséről és fejlődéséről.

Hirdetés

A Tienven-2 küldetése ezzel még nem ér véget: a szonda a 2016HO3 elhagyása után továbbhalad a Jupiter és a Mars között található PanSTARRS nevű üstökös felé, ahol újabb tudományos méréseket és megfigyeléseket végez. A kínai űrhivatal szerint a komplex küldetés célja az űrkutatási kapacitások széles körű demonstrálása.

Kína már korábban is bizonyított: a Tienven-1 2021-ben sikeresen Mars körüli pályára állt, majd egy marsjárót is eljuttatott a vörös bolygó felszínére - a világon másodikként. A jövőben Peking még nagyobb célokat tűzött ki maga elé: 2030-ig embert küldene a Holdra, öt évvel később pedig már állandó kutatóbázist is létesítene az égitest felszínén.

A kínai űrprogramra fordított eurómilliárdok kezdik meghozni gyümölcsüket - és a Tienven-2 küldetése újabb lépcsőfok egy olyan űrhatalom szüle

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Engedélyezi, hogy a https://www.pcwplus.hu értesítéseket küldjön Önnek a kiemelt hírekről? Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.