Fontos mérföldkőhöz érkezett Európa energiapiaca: az EMBER energetikai think tank friss European Electricity Review 2026 jelentése szerint 2025-ben először fordult elő, hogy a szél- és napenergia együtt több villamos áramot termelt, mint az összes fosszilis energiahordozó együttesen - számolt be róla a Telex. Ez nemcsak szimbolikus áttörés, hanem jól látható jele annak is, hogy az európai energiamix szerkezete tartósan átalakulóban van. Az adatok alapján az elmúlt öt évben különösen látványos volt a megújulók térnyerése. A szél- és napenergia részaránya több mint tíz százalékponttal emelkedett, és mára az uniós villamosenergia-termelés több mint 30 százalékát adja. Ezzel párhuzamosan a fosszilis források aránya jelentősen visszaszorult, nagyjából 29 százalékra csökkenve. A trend hosszabb távon egyértelműen a tiszta energia felé mutat, még ha rövid távon az időjárás okozhat is visszaeséseket.
A jelentés ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy 2026 elején a hideg időjárás és a hóval borított napelemek miatt ideiglenesen visszaesett a megújuló termelés, miközben a megnövekedett energiaigény miatt több országban újra nagyobb szerepet kaptak a fosszilis gázerőművek. Ez jól mutatja, mennyire fontos a kiegyensúlyozott energiamix és a tárolási kapacitások fejlesztése. A megújulókon belül is átrendeződés zajlik. A szélenergia részaránya enyhén csökkent, amit a napenergia gyors bővülése ellensúlyozott. A napenergia 2025-ben minden korábbinál több áramot termelt az Európai Unióban, és immár negyedik éve produkál 20 százalékot meghaladó növekedést. Ez a tendencia több országban is látványos eredményeket hozott, Németországban például a napenergia termelése először haladta meg a gázerőművekét, Írország pedig teljesen kivezette a szenet, míg Olaszországban egyetlen év alatt 40 százalékkal nőtt az akkumulátoros tárolókapacitás.
A szén szerepe európai szinten tovább zsugorodott, aránya 9 százalék környékére esett vissza, szemben a tíz évvel ezelőtti negyednyi részesedéssel. A legtöbb országban már csak marginális tényező, bár Lengyelországban továbbra is meghatározó maradt.
Magyarország különleges helyzetben van. A hazai áramtermelés közel 30 százaléka már napenergiából származik, ami uniós szinten is az élmezőnybe sorolja az országot. Ugyanakkor a jelentős importfüggőség és az energiatárolási kapacitások viszonylagos hiánya miatt a magyar piacot továbbra is nagy árkilengések jellemzik. Ez azt jelenti, hogy amikor sok a napenergia, az áram nagyon olcsó, amikor viszont nem termelnek a naperőművek, akkor drágán kell importálni.
A szakértők szerint a következő nagy lépés az energiatárolás gyors ütemű fejlesztése lesz. Az akkumulátoros tárolás költségei az elmúlt években jelentősen csökkentek, és egyre versenyképesebbek a gázerőművekkel szemben. Ez nemcsak az ellátásbiztonság szempontjából kulcsfontosságú, hanem a piaci volatilitás csökkentésében is fontos szerepet játszhat. Összességében a 2025-ös adatok egyértelműen azt mutatják, hogy Európa valódi fordulóponthoz érkezett az energiaátmenetben. Bár az időjárás és a rövid távú piaci hatások időnként visszavethetik a megújulók arányát, a hosszú távú trend egyértelmű: a szél és a nap egyre inkább átveszi a vezető szerepet, miközben a fosszilis energiahordozók jelentősége folyamatosan csökken.