Újra előkerült Magyarországon a GMO-kérdés, miután az Európai Unió elfogadta az új genomikai technikákkal, vagyis az NGT-kkel előállított növényekre vonatkozó új szabályokat. A vita azért lett különösen éles, mert a Tisza Párt európai parlamenti képviselői nem támogatták azt a módosítót, amely teljes egészében elutasította volna a Tanács álláspontját, erre pedig zöld szervezetek és több magyar ellenzéki párt is reagált. A kérdés elsőre technikainak hangzik, de valójában arról szól, hogy az EU a jövőben hogyan kezelje azokat a növényeket, amelyeket új génszerkesztési módszerekkel módosítanak. A klasszikus GMO-knál gyakran idegen fajból származó genetikai anyagot visznek át egy élőlénybe, az új genomikai technikák egy része viszont olyan célzott változtatást jelent, amely a támogatók szerint természetes nemesítéssel is létrejöhetne, csak jóval lassabban és kevésbé pontosan.
Az Európai Parlament által elfogadott szabályozás ezért két kategóriába sorolja az NGT-növényeket. Az elsőbe azok kerülnek, amelyeknél a módosítások száma és jellege alapján a végeredmény hagyományos növénynemesítéssel is elérhető lett volna. Ezeket a jövőben a hagyományos növényekhez hasonlóan kezelnék, miután igazolták, hogy megfelelnek a feltételeknek. A második kategóriába a nagyobb vagy összetettebb módosításokon átesett növények tartoznak, ezekre továbbra is a szigorúbb GMO-szabályok vonatkoznak, kockázatértékeléssel és engedélyezéssel együtt. A szabályozás hívei szerint az új rendszer azért fontos, mert a mezőgazdaság egyre nagyobb nyomás alatt áll. A klímaváltozás, a szárazság, a kártevők és az élelmiszer-termelés növekvő igénye miatt olyan növényekre lehet szükség, amelyek ellenállóbbak, kevesebb növényvédő szert igényelnek, vagy stabilabb termést adnak szélsőséges időjárás mellett is. Az Európai Parlament tájékoztatója szerint az NGT-1 kategóriába tartozó növények nem jelentenek nagyobb kockázatot, mint a hagyományos nemesítéssel előállított fajták.
Az ellenzők ezzel szemben attól tartanak, hogy az új szabályok túl sok génszerkesztett növényt vonnak ki a jelenlegi GMO-szabályozás alól. A Magyar Természetvédők Szövetsége, a Greenpeace Magyarország és a Magyar Biokultúra Szövetség közösen bírálta a döntést, mert szerintük gyengülhet a nyomonkövethetőség, nem lesz elég erős a fogyasztók tájékoztatása, és az ökológiai, illetve GMO-mentes gazdálkodók is nehezebb helyzetbe kerülhetnek. A címkézés az egyik legfontosabb vitapont. Az új rendszer alapján az első kategóriás NGT-növények vetőmagjait és szaporítóanyagait jelölni kell majd, és az ezekhez tartozó fajták egy nyilvános uniós adatbázisban is szerepelnek. A fogyasztói termékeknél azonban nem feltétlenül jelenik meg ugyanilyen egyértelmű jelölés, ezért a zöld szervezetek szerint sok vásárló nem fogja tudni, ha új génszerkesztési technikával előállított alapanyag kerül az élelmiszerébe. Gazdasági szempontból is komoly a vita. Az egyik oldal szerint az NGT-k segíthetik az európai gazdákat, és versenyképesebbé tehetik az uniós mezőgazdaságot a világpiacon. A másik oldal attól tart, hogy a szabadalmaztatható génszerkesztett fajták tovább erősíthetik a nagy agrár-biotechnológiai vállalatok és vetőmagcégek piaci pozícióját, miközben a kisebb gazdák kiszolgáltatottabbá válhatnak.
Magyarországon azért lett politikai ügy a szavazásból, mert az Alaptörvényben is szerepel a GMO-mentes mezőgazdaság védelme. A magyar kormány a tagállami minisztereket képviselő Tanácsban ellenezte a jogszabályt, de nem volt elég szavazat a blokkolásához. Az Európai Parlamentben júniusban már nem a teljes szöveg végső elutasításáról, hanem módosítókról szavaztak. A tanácsi álláspontot teljes egészében elutasító módosítót több magyar képviselő támogatta, a Tisza Párt képviselőinek többsége viszont nem. Magyar Péter később azzal érvelt, hogy nem klasszikus GMO-ról van szó, hanem olyan eljárásokról, amelyeknél a növény saját génállományával dolgoznak, és amelyek szerinte segíthetnek a magyar mezőgazdaságnak alkalmazkodni a megváltozott klímaviszonyokhoz. A kormányoldal és a Mi Hazánk részéről viszont több felszólaló is azt hangsúlyozta az Országgyűlésben, hogy a GMO-mentesség magyar alkotmányos vállalás, ezért szerintük minden olyan szabályozás kockázatos, amely lazít a génkezelt növények kezelésén vagy jelölésén.
A jogszabály a kihirdetés után húsz nappal lép hatályba, de a túlnyomó részét csak 2028. július 17-től kell alkalmazni. Addig még a részletszabályok és a tagállami mozgástér körül is lehetnek viták. Az már most látszik, hogy az NGT-k ügye nem egyszerű tudományos vagy mezőgazdasági kérdés lesz, hanem politikai, gazdasági és fogyasztóvédelmi vita is, amelyben nagyon nem mindegy, hogy a génszerkesztést innovációnak, kockázatnak vagy a kettő bonyolult keverékének tekintjük.
