Korábban ismeretlen mutációkat azonosítottak budapesti kullancsokban magyar kutatók, a felfedezés pedig nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is figyelemre méltó. A HUN-REN közleménye szerint a Hornok Sándor professzor vezette kutatócsoport egy éven át gyűjtött és vizsgált kullancsokat Budapest egyik peremkerületében, hogy pontosabb képet kapjon arról, milyen kórokozókat hordoznak a városi környezetben élő példányok.
A kullancsok monitorozása azért különösen fontos, mert a mérsékelt éghajlati övben ezek az élősködők a kórokozók legfontosabb terjesztői közé tartoznak. Európában két faj számít különösen elterjedtnek: a közönséges kullancs és a tarka kutyakullancs. A vizsgált budapesti élőhelyen is ezek domináltak, a kutatók pedig nemcsak ismert kórokozókat, hanem genetikai szempontból is új jelenségeket találtak. A vizsgálat során kimutatták az Ehrlichia muris nevű zoonótikus baktériumot, vagyis olyan kórokozót, amely állatról emberre is átterjedhet. A kutatók szerint ez a Távol-Kelet felől vonuló madarakkal érkezhetett Európába, és a budapesti külvárosi élőhelyen már tartósan megtelepedhetett. Ez önmagában is fontos jelzés, mert azt mutatja, hogy a városi és peremvárosi területeken élő kullancspopulációk összetétele és kórokozó-hordozása folyamatosan változhat.
Még feltűnőbb eredményt hozott a Babesia microti nevű egysejtű élősködő vizsgálata. Ez a parazita jellemzően a vörösvértesteket támadó babesiosis nevű fertőzéssel hozható összefüggésbe. Magyarországon általában a közönséges kullancsok 1-2 százalékában fordul elő, a budapesti mintákban viszont a példányok 36 százalékában kimutatták. Ilyen magas arányt korábban főként észak-amerikai kullancsoknál figyeltek meg, ahol a Babesia microti az emberi babesiosis legfontosabb okozói közé tartozik.
A kutatás genetikai szempontból is új eredményt hozott. A szakértők sorozatos mutációkat fedeztek fel a kullancsok cox1 génjében, amelyeket a sejtmagba beépült mitokondriális génekkel lehet magyarázni. Ilyen jelenséget kullancsoknál eddig nem ismertek. A felfedezés azért jelentős, mert ezeknek a géneknek a vizsgálata segíthet megérteni a populáció eredetét, korát, egészségi állapotát, valamint azt is, milyen környezeti tényezők vagy mutációt okozó anyagok hathattak rájuk.
A magyar kutatók eredményei arra is rávilágítanak, hogy a kullancsokkal kapcsolatos kockázatok már rég nem csak erdőkben és távoli kirándulóhelyeken fontosak. A városok peremén, parkokban, kertekben és zöldövezetekben élő populációk is hordozhatnak olyan kórokozókat, amelyek tudományos és közegészségügyi szempontból egyaránt figyelmet érdemelnek.
Pánikról nincs szó, de a kutatás jó emlékeztető arra, hogy a kullancsok elleni védekezést nem érdemes félvállról venni. A zárt ruházat, a riasztószerek használata, a kirándulás vagy kertészkedés utáni alapos átvizsgálás és a gyors eltávolítás továbbra is fontos, különösen a tavaszi és nyári időszakban. A mostani eredmények pedig azt mutatják, hogy a rendszeres tudományos monitorozás nélkül könnyen lemaradhatnánk arról, milyen gyorsan változik a körülöttünk élő apró, de annál fontosabb élővilág.
