Sajtóértesülések szerint komoly technikai problémákkal küzdhet Oroszország saját Starlink-alternatívája. A Bureau 1440 által fejlesztett Rassvet-3 műholdhálózat 2026-ban eddig két indítást hajtott végre, ám több műhold sem tudott megfelelően a tervezett pályára emelkedni. Az egyik űreszköz már vissza is zuhant a légkörbe, két újabb műhold pedig hónapok óta nem mutatott pályaemelésre utaló jelet. Az első, márciusi indítás után pályára állított Rassvet-3 No. 4-nek például egyáltalán nem sikerült megkezdenie keringési magassága tervezett növelését. Az NORAD 68363 jelű műhold végül június 6-án visszatért a légkörbe, ezzel pedig a fiatal konstelláció egyik tagját már el is veszítette az orosz vállalat.
A július 19-én felbocsátott második csoport két műholdjánál, a 17-es és a 23-as számú egységnél szintén problémák látszanak. A rendelkezésre álló követési adatok szerint egyikük sem hajtott végre megfigyelhető pályamódosítást a hordozórakétáról való leválás óta. Jelenleg nagyjából 290 kilométeres átlagos magasságban keringenek, pályájuk legalacsonyabb pontja pedig körülbelül 277 kilométerre van a felszíntől. Amennyiben nem kezdik meg az aktív pályaemelést, a légkör fékező hatása miatt tovább veszíthetnek a magasságukból, ami végül elkerülhetetlenné teheti a visszatérést és a szerkezetek megsemmisülését.
Tegyük azért hozzá, hogy nem minden Rassvet-műholddal van gond. Több űreszköz már sikeresen növeli keringési magasságát, igaz, a rendszer számára kijelölt mintegy 800 kilométeres végleges célértéket egyelőre egyik sem érte el. A legkorábban felbocsátott működő példányok öt hónapnál valamivel régebb óta tartózkodnak az űrben, és jelenleg 500-550 kilométeres magasságban keringenek.
A Bureau 1440 időközben bizonyos műholdaknál le is állította a további pályaemelést a 800 kilométeres célmagasság felé. A vállalat egyelőre nem közölte, mi áll a döntés hátterében. A problémák azért is kellemetlenek Oroszország számára, mert Moszkva komoly terveket sző a Rassvettel kapcsolatban. A rendszerrel a SpaceX Starlinkjéhez hasonló, műholdakról biztosított szélessávú internetelérést szeretne nyújtani. A kereskedelmi szolgáltatás a tervek szerint 2027-ben indulna, az év végére pedig már 292 műholdnak kellene működnie.
Ez a jelenleginél jóval gyorsabb ütemű felbocsátás és pályára állítás mellett lenne csak megvalósítható, miközben a programot nem várt nehézségek is hátráltatják. A Rassvet-3 idei indításaihoz a Szojuz-2.1b rakétákat használták, amelyeket a szamarai Progressz Rakéta- és Űrközpontban gyártanak. A létesítményt a United24media beszámolója szerint az ukrán erők FP-5 Flamingo robotrepülőgépekkel támadták meg. Ennek oka, hogy a gyár számos orosz katonai, felderítő és kommunikációs küldetéshez is hozzájárul. Amennyiben a létesítményben keletkezett károk tartósan akadályozzák a termelést, az tovább csökkentheti az oroszok indítási kapacitását.
