18 hónap börtönbüntetésre ítélték Michael Smitht, aki éveken keresztül AI-jal generált zeneszámokat játszatott le botokkal különböző streamingplatformokon, és ezzel több mint 8 millió dollárnyi jogdíjat szerzett meg csalárd módon. Az 54 éves észak-karolinai férfit emellett két év felügyelt szabadlábra helyezésre ítélték, és 8 091 843,64 dollárt is el kell kobozni tőle. Az amerikai igazságügyi minisztérium október 6-i közleménye szerint Smith már márciusban bűnösnek vallotta magát elektronikus csalásra irányuló összeesküvésben. A rendszerét 2017 és 2024 között működtette, és lényegében mindkét oldalát meghamisította a zenei streamingnek:
nem valódi emberek készítették a zenék nagy részét, és nem valódi hallgatók játszották le őket.
Smith először több ezer hamis felhasználói fiókot hozott létre olyan szolgáltatásokban, mint az Amazon Music, az Apple Music, a Spotify és a YouTube Music. Ehhez hamis e-mail-címeket és csalárd módon megszerzett bankkártyaadatokat is használt. Ezután saját szoftverrel automatizálta a lejátszásokat, egy időben pedig akár 10 ezer botfiókot is működtetett egyszerre.
A rendszerhez azonban rengeteg zenére volt szüksége. Ha ugyanis néhány dal kapott volna irreálisan sok lejátszást, a streamingplatformok csalásellenes rendszerei könnyebben kiszúrhatták volna a manipulációt. Smith ezért több százezer AI-jal generált zeneszámot szerzett, majd a botok aktivitását szétosztotta közöttük. Egy korabeli e-mailben maga írta, hogy "rengeteg dalra" van szüksége ahhoz, hogy megkerülje a szolgáltatók csalásellenes szabályait.
Az eredmény egészen abszurd méreteket öltött. A vádirat részletei szerint az AI-jal készült számokat összesen több milliárd alkalommal játszották le a botok. 2023 áprilisában csak a YouTube Music családi előfizetésein keresztül 80,9 millió hamis lejátszást generáltak Smith dalai. Összehasonlításképpen Taylor Swift teljes katalógusa ugyanebben a hónapban 9,3 millió lejátszást ért el ebben az előfizetési kategóriában.
A csalás azért okozott tényleges kárt más zenészeknek, mert a streamingplatformok a bevételeik egy részét közös jogdíjkeretből osztják szét a jogosultak között. A mesterségesen létrehozott lejátszások így olyan pénzt irányítottak Smithhez, amely egyébként valódi zenészekhez, dalszerzőkhöz és más jogtulajdonosokhoz kerülhetett volna.
A történet ráadásul még 2024-ben kezdődött büntetőügyként. Az ügyészség akkor több mint 10 millió dolláros jogtalan bevételről beszélt, és három vádpontban emelt vádat Smith ellen. A 2026 márciusában kötött megállapodásban végül egyetlen, elektronikus csalásra irányuló összeesküvésben vallotta magát bűnösnek, az elkobzandó összeg pedig 8,09 millió dollár lett. Ez lett az egyik első olyan amerikai büntetőeljárás, amelyben a generatív AI-jal előállított zenék ipari méretű streamingcsalás eszközévé váltak.
Maga az AI-jal készített zene persze nem illegális, és már a hagyományos slágerlistákon is egyre gyakrabban megjelenik, tavaly egy teljesen AI-generált előadó dala még egy Billboard-lista élére is feljutott. A probléma Smith esetében nem a dalok előállításának módja, hanem a több milliárd manipulált lejátszás és az ezek alapján megszerzett jogdíj volt.
A streamingcégek közben egyre komolyabban próbálják kiszűrni az ilyen manipulációkat. A Qobuz saját adatai szerint például az AI-jal generáltként azonosított zenék lejátszásainak mintegy 60 százaléka bizonyult gyanúsan manipuláltnak, ezek után pedig a szolgáltató nem fizetett jogdíjat.
