Újabb látványos lépést tett előre a kijelzőtechnológia, miután amerikai és dél-koreai kutatók olyan nyújtható OLED-panelt fejlesztettek ki, amely akár kétszeresére is megnyújtható anélkül, hogy veszítene fényerejéből vagy hatékonyságából. Az áttörést a Drexel University és a Seoul National University közös kutatása hozta el, és szakértők szerint alapjaiban változtathatja meg a hordozható és beépített kijelzők jövőjét. A fejlesztés középpontjában az úgynevezett MXene-ek állnak, amelyek rendkívül vékony, nagy vezetőképességű anyagok. Ezek a fémes tulajdonságokat ötvözik a polimerek rugalmasságával, így képesek hajlításra és nyújtásra anélkül, hogy eltörnének. Az anyagcsoport egyik felfedezője Yury Gogotsi anyagtudós, aki szerint az MXene-ek azért különlegesek, mert nem repednek meg terhelés hatására, hanem a rétegeik képesek egymáson elcsúszni.
A kutatók most először bizonyították, hogy az MXene-ek átlátszó elektródként alkalmazva felülmúlják az iparági szabványnak számító indium-ón-oxidot. Utóbbi évtizedek óta az OLED-panelek alapanyaga, de rideg szerkezete miatt könnyen megreped, ha hajlításról vagy nyújtásról van szó. Az MXene-alapú elektródák ezzel szemben mindössze tíz nanométer vastagok, mégis megőrzik vezetőképességüket akkor is, amikor a kijelző mérete a kétszeresére nő.
A teljesítményadatok legalább ennyire figyelemre méltók. Az új kijelző 17 százalékos külső kvantumhatásfokot ért el, ami azt mutatja meg, mennyire hatékonyan alakítja az elektromos energiát látható fénnyé. Szakértők szerint ez rekordnak számít az eleve nyújthatónak tervezett OLED-ek között, különösen úgy, hogy az elméleti felső határt nagyjából 20 százalékra teszik. A szöuli kutatócsoport emellett két új szerves réteget is beépített a panelbe, amelyek hatékonyabban irányítják a töltéshordozókat és visszaforgatják az egyébként hőként elvesző energiát, így a fényerő és a stabilitás nyújtás közben is megmarad.
A technológia alkalmazási lehetőségei messze túlmutatnak a hagyományos fogyasztói elektronikán. Az ipari kijelzőktől a puha robotikán át egészen az olyan egészségügyi eszközökig terjedhet a skála, amelyek közvetlenül a bőrre simulva jelenítik meg az életjeleket. Gogotsi különösen nagy potenciált lát a diagnosztikai eszközökben, amelyek valós időben, folyamatosan követhetnék a felhasználók állapotát, jóval túlmutatva a mai okosórák képességein. A kutatók ugyanakkor nem titkolják, hogy a kereskedelmi megjelenésig még akadnak akadályok. Az OLED-ek rendkívül érzékenyek az oxigénre és a nedvességre, a jelenlegi védőrétegek viszont jellemzően merev anyagokból készülnek. A hosszú távú használathoz rugalmas, mégis tartós kapszulázási megoldásokra lesz szükség, valamint arra, hogy a kijelzők sokszori nyújtás után is egyenletes képet adjanak.
Mindezek ellenére a szakemberek úgy látják, hogy ez az áttörés egy új korszak kezdetét jelzi. A jövő kijelzői nemcsak hajlíthatók lesznek, hanem szó szerint együtt élnek majd velünk, ruhába szőve, bőrre simulva vagy hétköznapi tárgyakba építve. Ahogy Gogotsi fogalmaz, a kijelzők lassan kilépnek a telefonok és tabletek világából, és mindenhol ott lehetnek körülöttünk.