Belátva, hogy ez nem a jövő, hanem már a jelen, tovább erősítené az ország képességeit az autonóm hadviselés területén a Donald Trump döntése után Háborús Minisztériummá átnevezett amerikai védelmi tárca. A Pentagon hat hónapos versenyt hirdetett, amelyen 100 millió dolláros díj vár arra a csapatra, amely képes hangvezérelt autonóm drónrajokat fejleszteni. A program a tágabb AI-gyorsítási stratégia része, amely a katonai tervezéstől a logisztikán át egészen a harci alkalmazásokig terjesztené ki a mesterséges intelligencia szerepét.
A rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy egy kimondott parancsot több, együttműködő autonóm egység összehangolt műveleteire fordítson le. A kezdeményezésben részt vesz a Defense Innovation Unit és az amerikai különleges műveleti parancsnokság alá tartozó Defense Autonomous Warfare Group is, a fejlesztést pedig több fázisra bontott, élő tesztekkel záruló keretrendszerben képzelik el - áll az Aerospace Global News jelentésében.
Ezt megvalósítani sokkal nagyobb kihívás, mint amivel a látványosságként alkalmazott drónshow-k járnak. Az utóbbiakban résztvevő egységek jellemzően előre programozott útvonalakon, központi vezérléssel működnek, ami nem hasonlítható össze egy ellenséges elektronikai zavarás alatt álló, dinamikus hadszíntérrel. Egy valódi katonai raj esetében az egyes drónoknak folyamatosan adatot kell megosztaniuk egymással, alkalmazkodniuk kell az esetleges veszteségekhez, és képesnek kell lenniük elosztott döntéshozatalra, egyetlen sebezhető központ nélkül. Egyes egységek felderíthetnek, mások zavarhatják a radart, további platformok adatot továbbíthatnak vagy csapásmérést hajthatnak végre. Mindezt ráadásul GPS-mentes vagy erősen zavart környezetben, ahol a sávszélesség, az elektromágneses spektrum korlátai és a fedélzeti számítási kapacitás komoly technikai akadályokat jelentenek.
A verseny egyik legnagyobb figyelmet kapó résztvevője a SpaceX és mesterségesintelligencia-leányvállalata, az xAI. A csatlakozásuk azért is keltett visszhangot, mert a SpaceX vezetője, Elon Musk korábban többször hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia nem válhat emberi felügyelet nélküli, halálos autonóm fegyverrendszerré. Az, hogy cégei most egy kifejezetten offenzív alkalmazásokat is érintő programban indulnak, sokak szerint hangsúlyeltolódást jelez, bár a részvétel pontos feltételei nem ismertek.
A Pentagon kommunikációja egyértelművé teszi, hogy az ember-gép interakció kulcsszerepet játszik majd a rendszer hatékonyságában és potenciális halálosságában. Az azonban nyitott kérdés, hogy a hangalapú irányítás valóban gyorsítja-e a parancsátadást, vagy csupán egy újabb interfészréteget jelent a már így is komplex rendszerekben.
