Mark Zuckerberg hivatalosan is bejelentette, hogy a Meta saját, nagyszabású mesterséges intelligencia-infrastruktúra programot indít Meta Compute néven, amelynek célja, hogy a vállalat hosszú távon stratégiai előnybe kerüljön az AI-versenyben. A terv nem finomhangolásról szól, hanem brutális léptékváltásról: a cég az elkövetkező években tíz-, később akár száz gigawattos nagyságrendben bővítené energiafelhasználását. A Meta már tavaly jelezte, hogy az AI-ra épülő jövőben nem elsősorban az alkalmazások, hanem az azokat kiszolgáló infrastruktúra lesz a döntő fegyver. Susan Li pénzügyi igazgató akkor nyíltan kimondta, hogy a csúcs AI-modellekhez vezető út kulcsa a saját, erős háttérrendszer. Zuckerberg most ezt fordította le konkrét lépésekre, amikor közölte: az infrastruktúra megtervezése, finanszírozása és üzemeltetése önmagában versenyelőnnyé válik.
A gigawattban mért kapacitásnövelés nagyságrendje jól mutatja, mennyire energiaéhes lett a generatív mesterséges intelligencia. Egyetlen gigawatt egymilliárd wattnak felel meg, és iparági becslések szerint az Egyesült Államok AI-hoz köthető energiaigénye akár tízszeresére is nőhet a következő évtizedben. A Meta erre nem reagálni akar, hanem diktálni a tempót. Az új kezdeményezés élére három kulcsszereplőt nevezett ki Zuckerberg. A technikai gerincért Santosh Janardhan felel, aki 2009 óta dolgozik a cégnél, és eddig is a globális infrastruktúra irányításáért felelt. Az ő hatáskörébe tartozik majd a teljes technikai architektúra, a szoftveres alapréteg, a saját chipek fejlesztése, valamint az adatközpontok és hálózatok üzemeltetése világszerte.
A hosszú távú kapacitástervezést és az iparági együttműködéseket Daniel Gross vezeti, aki nemrég csatlakozott a Metához. Gross korábban az Ilya Sutskever nevével fémjelzett Safe Superintelligence társalapítója volt, így az AI-biztonság és a nagyléptékű rendszerek tervezése sem idegen terep számára. Feladata a beszállítói kapcsolatok, az iparági trendek és az üzleti modellezés összefogása lesz. A politikai és állami együttműködésekért Dina Powell McCormick felel majd, aki korábban kormányzati pozíciókat töltött be, és nemrég lett a Meta elnöke és alelnöke. Az ő szerepe kulcsfontosságú lehet abban, hogy a Meta világszerte képes legyen adatközpontokat építeni, finanszírozni és működtetni a kormányzati szabályozások sűrűjében.
A bejelentés jól illeszkedik az iparági trendekhez. A Microsoft folyamatosan AI-infrastruktúra-partnereket keres, az Alphabet pedig nemrég adatközpont-üzemeltetőt vásárolt fel. A különbség az, hogy a Meta most nyíltan kimondta: nem bérelni akarja a jövőt, hanem megépíteni. A Meta Compute így nem csupán egy új részleg, hanem egy hosszú távú hatalmi pozíció alapja lehet az AI-korszakban.
