A Sony 2016-ban, az MDR-1000X bemutatásával lépett be igazán komolyan a vezeték nélküli, aktív zajszűréses fejhallgatók piacára. Az azóta eltelt tíz év alatt a termékcsalád gyakorlatilag etalonná vált és az aktuális 1000XM modell mindig az, amihez minden mást is hasonlítunk.
A 1000X THE COLLEXION valójában ennek az évtizedes történetnek az összegzése, amit a Sony egyfajta főbiccentésnek szánt, hogy 'hát igen, megcsináltuk'. A jubileumi luxusmodell ezért nem is igazán a hangzásában, hanem a stílusával és a különlegesebb anyaghasználatával szeretne kitűnni a sorozatból, ami egyébként nagyrészt sikerül is neki.
Elegánsabb Sony, ismerős vonásokkal
A THE COLLEXION valóban egy prémium füles, de nem is próbálja leplezni, hogy a Sony 1000X családjához tartozik, de a szokásos dizájnt azért igyekszik okos kis apróságokkal feldobni. A matt acél fejpánt, a meglepően természetesnek ható új műbőr borítás nem hivalkodó, hanem amolyan sonysan elegáns.
Az elmúlt pár hétben mindenhova magammal vittem a fejhallgatót és bár elképesztően kényelmes, az az érzésem, hogy a Sony leginkább otthoni használatra tervezte a The Collexiont. A fejpánt kényelmesen osztja el a terhelést, ezért nem válik kényelmetlenné, viszont ezzel együtt nem is ült olyan biztosan a fejemen, szóval sokkal inkább szól ez a bölcsészlábtartással fotelben zenét hallgató embereknek, semmint a sportembereknek. Futni akkor sem mernék benne, ha egyébként szeretnék futni.
Ezt az érzést erősíti bennem az is, hogy a fejhallgató nem csukható össze, csak egy luxi, szövettel borított hordtáskát kapunk hozzá, amin ugyan a hordozhatóság kedvéért van egy fogantyú is, de nem gondolnám, hogy sok ember szeretne ezzel a kezében sétálni. A méretéből és asszimmetriájából adódóan a táskában pedig elég nagy helyet követel magának, főleg, ha annyira indokolatlanul félted a tokját, mint én.
A kezelés nem fog összezavarni, a bal oldalon található a bekapcsoló-, a zajszűrési és a mikrofonvezérlő gomb, valamint a 3,5 milliméteres bemenet, a jobb oldali kagylóra pedig az USB-C töltőcsatlakozó és az érintésérzékeny vezérlés került. A hangerőt függőleges, a számváltást vízszintes mozdulatokkal szabályozhatjuk, a lejátszás pedig dupla koppintással állítható meg vagy indítható el. A rendszer gyors és könnyen megszokható, a műbőr felület viszont inkább puha tapintású, mint csúszós, ezért mindig csak nagyon óvatosan simogattam, mert ennyi idő alatt nehéz megmondani, hogy mennyire időtálló az anyag.
A limitált hordozhatóság azért is furcsa egy kicsit, mert a THE COLLEXION egyik legerősebb tulajdonsága az aktív zajszűrés, ahogy ez általában igaz a család többi tagjára is. Ezeket a füleseket ezért általában a városban gyakran sürgő-forgó, tömegközlekedő, emberek között mozgó, de azokat inkább kizárni szerető emberek vásárolják. Persze hangos gyerekekkel és kutyákkal homeoffice-rajongóként nagyon értékelem, hogy ebben is csodálatos az ANC, főleg az alacsony frekvenciájú zajok esetében. Azért nem tudom okolni a Sonyt, hogy tehetetlen az itthoni hanghatásokkal kapcsolatban, viszont a passzív szigetelés gyengesége valószínűleg többeket zavarni fog.
Számomra a kényelem fontosabb, de a tesztalanyaim közül a legtöbben inkább azt preferálják, ha a fülhallgató kanos mormotaként szorul a fejükre és jobban zár.
Végtelen mennyiségű, elég sokféle zenét hallgatok, de messze nem vagyok egy audiofil, ezért számomra egyenesen ijesztő volt, hogy a Sound Connect alkalmazás mennyire sok beállítást kínál. Szabályozható benne a zajszűrés, a hangszínszabályzó, a többpontos kapcsolat, a vezérlés, a hangasszisztens, az energiagazdálkodás és számos térhangzási funkció, amivel igyekeztem kísérletezni, de ez inkább azoknak szól, akik nemcsak hallgatják, hanem értik is a zenét.
A dobozkész hangzás és az előre belőtt profilok valószínűleg az emberek nagy részének megfelelnek majd, de a Sony rengeteg lehetőséget biztosít azok számára, akik minden zsánerhez vagy tartalomhoz egyenként akarják belőni a hangot.
A 360 Reality Audio térbeli hangzása vagy a fejkövetés, ami mozgás közben is rögzíteni próbálja a virtuális hangforrások helyzetét nagyon mókás kis funkciók, de a gyakorlatban nem igazán adnak hozzá az élményhez. Van külön filmes filmes és játékos üzemmód is, de az összes közül a legjobb a "háttérzene" profil, ami annyit csinál, hogy távolibbnak mutatja a zenét, mintha az nem közvetlenül a fülünk mellett szólna. Ez munkához csodálatos.
A hétköznapokban Airpodsot használok és egyébként is az Apple luxusbörtönében éldegélek, ezért hozzászoktam már azokhoz a kényelmi funkciókhoz, amik kipárnázzák ennek a falait. A "wear to play" funkciónak hála elég bekapcsolni és felvenni a fejhallgatót, hogy meginduljon a lejátszás, a viselésérzékelés telefonokkal és a Macemen megfelelően működött, viszont windowsos vonalon voltak kapcsolódási problémák. Apple vonalon azt érdemes tudni, hogy az eszközök közötti váltás lényegesen lassabb és elég inkonzisztens, viszont létezik és ez már nagy szó egy third party terméktől.
A Bluetooth 6.0 mellett SBC, AAC, LDAC és LC3 kodekeket kapunk, a kapcsolat alapvetően stabil, viszont a hatótávolság elég korlátozottnak tűnt, főleg az AirPods-hoz képest. Ennél is furcsább, hogy az USB-C csatlakozó kizárólag töltésre használható, digitális hangátvitelre nem. Van viszont 3,5 milliméteres analóg bemenet, ám a beérkező jelet a fejhallgató digitalizálja, feldolgozza, majd visszaalakítja, ezért vezetékes használatkor is be kell kapcsolni. Notóriusan rossz eszköztöltő vagyok, ezért gyakran nem volt jó barátom a The Collexion.
A Sony egyébként 24 órás üzemidőt ígér bekapcsolt zajszűrés mellett, aminél azért bőven van jobb a piacon, sőt még a saját termékcsaládjában is, ráadásul ezt a számot nem igazán sikerült elérnem. Általános napi használat mellett, amikor csak a szükséges pillanatokban volt bekapcsolva az ANC körülbelül 20 órát sikerült csak kisajtolnom belőle, ami egyáltalán nem rossz, de ebben az árkategóriában azért kevéskének tűnik.
A Sony szerint a THE COLLEXION a vállalat eddigi legjobban szóló vezeték nélküli fejhallgatója. Ezt nem tudom megerősíteni, de azt mondhatom, hogy az én fejemen még nem volt ilyen hosszú ideig egy ennyire szépen szóló füles. A hangolásban producerek és masteringmérnökök is részt vettek, akikkel nem akarok vitatkozni, viszont nagyon sokféle embernek raktam a fejére a The Collexiont, akik közül az átlagos felhasználók mind nagyon elégedettek voltunk, de ahogy a hobbizenészektől a profikig mentünk egyre csökkent a lelkesedés. Az audiofil vonalon már mindenki elhúzta egy kicsit a száját, de azt gondolom, hogy az ára ellenére a Sony nem is feltétlenül rájuk céloz ezzel prémium kategóriás fülessel.
A Sony 1000X THE COLLEXION kétségkívül látványos, Igényes fémalkatrészei, elegáns részletei és karcsú kialakítása valóban különlegesebbé teszik a megszokott 1000XM modelleknél. Kényelmes, kezelése intuitív, zavarba ejtően sokoldalú az appja, az aktív zajszűrése pedig továbbra is a piac legjobbjai közé tartozik. A THE COLLEXION viszont szerintem visont inkább egy divattermék vagy méginkább egy státuszszimbólum, ami azoknak szól, akik a megjelenést, a különlegességet és a kiváló zajszűrést fontosabbnak tartják a kiegyensúlyozott hangzásnál.
Ők pedig kifizetik ezért a 240 ezer forintot és nem fognak csalódni.
