Amikor olyan laptopot választunk, amelyet az alapvető feladatokra szánunk, és persze nem is akarunk érte csilliárdokat fizetni, általában azzal kell szembesülnünk, hogy ugyan találhatunk belépő és középkategóriás modelleket, de azok nagyjából olyan unalmas kinézettel bírnak, mint egy kettős könyvelés tankönyv. Épp ezért üdítő kivétel az Asus VivoBook S530 sorozata, amely egyrészt karcsúsított vonalvezetésével hozhat változatosságot a kategóriába, de leginkább azzal, hogy élénk, fiatalos, azonnal észrevehető színekkel vonzza a tekintetet.
Megdöbbentő színkavalkád
Itt most épp egy zöld példány járt, amit ráadásul nem aszín hagyományos, haragos árnyalatában kell elképzelni, hanem egy kifejezetten vibráló formában, türkizbe hajlóan, legalábbis az oldalain, míg a fedlapja gyönyörű mélyzölddel egészíti ki az összképet, ráadásul az ASUS jóval drágább modelljeihez hasonló, szálcsiszolt fém formájában. A billentyűzet alatti felület szőttesre emlékeztető mintája is különleges, az pedig szintén jó pont, hogy jóval kevésbé gyűjti az ujjlenyomatokat, mint a kategóriára jellemző lakkfekete műanyagok. Azt már csak extraként javasoljuk, hogy nézegessétek a kicsikét különféle megvilágításokban, mert a felületkezelés miatt más és más színeket és effekteket villant.
Egyébként a többi szín sem apróholmi. A Star Grey változat elegáns, de a kávákon piros berakások csempésznek különlegeset az összképbe. A Silver Blue olyan, mint egy nyári koktél, frissítő és erős egyszerre, a kanárisárga kávával megbolondítva. A Gun Metal pedig férfiasabb hangulatot áraszt a szürkék és ezüstök vegyítésével.
Egyedi vonalak
A notebook karcsúsága még szembetűnőbb akkor, ha felnyitjuk a fedelet: az ErgoLift technológia segítségével a fedlap kissé az alsó rész mögé hajol, így megemelve a billentyűzetet. Ez egyrészt kényelmesebb gépelést tesz lehetővé, másrészt pedig az alsó levegőáramlással a hűtést is hatékonyabbá teszi: egyszerű, de nagyszerű ötlet, ráadásul stílusos.
A VivoBook S nem csak színeivel, de vonalvezetésével is különlegeset ad. A szigetes billentyűzet lekerekített szélű billentyűi kiválóan illeszkednek a hasonló körvonalakkal kidolgozott tapipadhoz, és a benne elhelyezett ujjlenyomat-olvasóhoz. A kijelzőből pedig a lehető legkevesebbet veszi el a káva, a NanoEdge technológia az oldalaknál csupán 6 milliméterre lóg a képbe, így lehetett elérni, hogy egy full HD, 16,5 hüvelykes kijelzőt egy eddigieknél kisebb "testbe" lehetett költöztetni. A matt megjelenítő segít abban, hogy tükröződésmentes képet nézhessünk, a 178 fokos betekintési szög pedig arra is kiváló, hogy a gép elé kuporodva egy kisebb csapat is ugyanolyan minőségben nézhesse a színgazdag, kontrasztos filmeket és képeket.
A billentyűkre érdemes még visszatérni: mivel a VivoBook sokaknál napi munkaeszköz lesz, minden bizonnyal örülnek annak, hogy a gombok hosszú, 1,4 milliméteres "mélységet" kaptak, ezért könnyű és hibamentes a gépelés. A tapipad is kényelmes és reszponzív, a jobb felső sarkában található ujjlenyomat-olvasó nem akadályozza a navigációt a nagy felületen.
Húzd meg jobban, menjen a munka
A színek és a stílus persze önmagában mit sem jelentene, ha a VivoBook burkolata alatt valami gyenge hardver próbálna helyt állni. Erről viszont szó sincs: az Intel Core i5-8250U négy maggal és nyolc szállal kiváló alapot ad, amelyet 8 GB DDR4 RAM egészít ki, tehát a mindennapi munkában nem kell számítanunk arra, hogy a sokadik megnyitott program vagy böngészőablak után megröccen a rendszer.
Az SSD miatt eleve pillanatok alatt feláll a rendszer és a különféle tárhelyigényes feladatok is pattogósan mennek végbe: 256 GB a napi munkához, multimédiához teljesen elég. Amit pedig inkább a felhőbe mentenénk, azt a 2x2 802.11ac WiFi pörgősen megoldja.
Még valami kell a teljes boldogsághoz: ha lehet, a kedvenc színes munkatársunk ne kiabáljon óránként töltésért. A 42 Wh akku eleve jó sokáig bírja még feltekert fényerő és folyamatos médialejátszás mellett is, de ha visszafogjuk kicsit a kijelző fényét, akár az egész munkanapra elfelejthetjük a töltőt. Amikor pedig éhezni kezd a gép, a gyorstöltés segít abban, hogy kevesebb mint egy óra alatt a teljes kapacitás 60 százalékát megetessük vele.
Apropó, médialejátszás: a SonicMaster hangszórók átlagosan cincogós laptophanghoz képest egész testes élményt adnak kifejezetten meglepő basszussal és hangerővel. A laptop alján helyezkednek el: ez egyrészt kihasználja az asztal rezonanciáját, de mégsem fojtja el a hangképet középtartományos puffogásba, ismét az ErgoLiffttel megemelt készülékház miatt.
Ugyan alapvetően nem gamer laptop a VivoBook S530, azért tanulás vagy munka mellett egész jó eredményeket produkál a játékok egy részével is. A Rocket League-ben 35 fps volt az átlag (1600x900 felbontás, Performance mód), ami nem rossz teljesítmény egy Intel UHD 620-szal szerelt géptől. Az Overwatch hasonló beállítások mellett 38 fps-t produkált.
Csatlakozókból kapunk három USB Type-A portot, szóval egy külső egér csatasorba állítása mellett is jut még hely más perifériáknak. A HDMI-vel külső monitorral vagy projektorral turbózhatjuk fel a rendszert, és az USB 3.1 Gen1 Type-C használatával akár többmonitorossá is alakíthatjuk a gépet. Ja, és nyugalom, a 3,5 mm-es jack csatlakozó nem tűnt el, ezért éjszaka is lehet filmet nézni anélkül, hogy felébresztenénk vele mindenki mást. A bal oldalra még egy microSD slot is elfért, ami már csak hab a tortán.
Minden szinten szinte minden
Jól látszik, hogy a VivoBook legújabb sorozatával kifejezetten jól sikerült belőni az egyensúlyt a teljesítmény és a stílus között. Az S530 egy univerzális gép, amely munkára és szórakozásra egyaránt alkalmas, és nem fullad bele a kategóriájára jellemző szürkeségbe.