Sorozatunk előző 11 epizódjában elmerültünk az XHTML leírónyelv és a kaszkád stíluslapok szépségeiben, ami oda vezetett, hogy ma befejezzük a hónapok óta közösen épített első weboldalunkat.

Az új Xara Web Designer a pixeles és vektoros képekre fókuszál. Ennek, és a testre szabható sablonoknak köszönhetően látványos interaktív honlapokat készíthetünk – szó szerint percek alatt.

Az igazi fotográfiai csillageffekt-szűrők hatását nem könnyű Photoshoppal utánozni. Ma már több digitális SLR-kamerában van ilyen funkció. Akinek a kamerájában nincs, az a hatást speciális ecsetekkel és alkalmas pluginnel is el tudja érni, nemcsak a Photoshopban, de akár a GIMP-ben is.

A Microsoft Photosynth első hallásra sokat ígérő szoftver a térhatású látvány előállítására. Nem kell hozzá sem 3D-s tervezőprogram, sem vizsga ábrázoló geometriából, csak sok-sok fénykép és türelem.

Grafikusok, tipográfusok egyik régi, látványos fogása, hogy az illusztrációként használt kép egy részletét (például egy fejet, végtagot, más „kilógó elemet” stb.) gondosan körbevágják, és ezt a kivágott részt – mintegy térbe helyezve – „kilógatják” a fotó keretéből, vagy ráillesztik az újság valamelyik állandó dizájnelemére (például címre, logóra, keretre). E klasszikus eljárás az elmúlt években, mondhatni, önálló stílussá nőtte ki magát – sok esetben szinte teljesen új életre keltve egy-egy fotót.

Néhány apró változtatással sokkal elviselhetőbbé tehetjük Vistánkat. Van, amitől jobb megszabadulni benne, de olyan is, amit nekünk kell előbányásznunk. Íme 13 lépés az átalakításhoz.

Legutóbbi leckénkben úgy búcsúztunk, hogy félredobtuk a bemagolnivaló, száraz elméletet, előkaptuk világhírű konferenciánk weboldalának féléves HTML vázát, kicsit leporoltuk, leegyszerűsítettük, majd elkezdtünk hozzá stíluslapot gyártani. Igaz, nem jutottunk túl messzire, úgyhogy a valóban izgalmas dolgok még csak most következnek.

Kinek ne jutott volna már eszébe szakállat, bajuszt rajzolni ismerősei képére. A tollal, ceruzával való pepecselésnél látványosabb a digitális megoldás, ráadásul ezzel ugyanazon a képen többféle variációt is kipróbálhatunk.

A .NET keretrendszer különböző verzióinak inkompatibilitása sokaknak keserítette már meg az életét. Pedig van megoldás!

Sorozatunk újabb mérföldkövéhez érkeztünk: ez az a lecke, ahol magunk mögött tudjuk az unalmas elméletet, és belevetjük magunkat a gyakorlatba, azaz vadul elkezdünk weboldalt építeni.

Az OKI B440dn trükkje, hogy többféle kellékanyag kapható hozzá.

A világ napi e-mail forgalmának jelentős részét teszik ki a „vicces képek”, amin együtt lehet vihogni.

A digitális fényképezőgépek tág határok között képesek a fehéregyensúly beállítására. A filmesnél ugyanezt a papírképek nagyításakor végezték el több-kevesebb sikerrel, vagy felvételi szűrőt használtak. Mi most a GIMP-pel mutatunk be néhány megoldást.

Ugyan ki ne gondolt volna már arra, hogyan lehetne levadászni egy weboldalról egy érdekes Flash mozit? Esetleg hogyan lehetne kitalálni, hogy működik, hogyan csinálták? Nem nagy ördöngösség, ha megvannak a megfelelő eszközeink.

A Microsoft a Vista készítésekor elkövette ugyanazt a hibát, mint az XP-nél: nem tette lehetővé, hogy a felhasználók szabadon cserélgessék a Vista kinézetét (Start menüjét, ablakait, gombjait stb.) leíró témákat, így megint a rendszerállományokhoz kell nyúlnia annak, aki át szeretné alakítani a Windowst.

Legutóbb ott tartottunk, hogy már majdnem megértettük az egyik legfontosabb CSS-koncepciót - az úgynevezett dobozmodell elméletet -, amikor kiderült, hogy nem minden weboldalelem egyforma. Fussunk neki még egyszer, kicsit más irányból!

A Vistát rengeteg szolgáltatás lassítja: ha kikapcsoljuk őket, javul a rendszer teljesítménye. Egy tucat lehetőséget mutatunk a gyorsításra.

Az előző leckében megfejtettük, mit jelent a kaszkád szó a CSS kifejezésben. E lecke még fontosabb lesz: újra bevezetjük az osztályok fogalmát, majd előrántjuk emlékeinkből az egyedi azonosítókat és összeeresztjük őket a stíluslapokon.

Csúnyák a mappaikonok XP alatt? Nosza, cseréljük őket színesre!

A vágás talán az egyik legrégebbi és legalapvetőbb képmódosítás. A szakcikkek mégis igen kevés figyelmet szentelnek neki, talán mert első nekifutásra nagyon egyszerű dolognak tűnik – sőt talán feleslegesnek is.