Szerinte a hackelések és a csalások vállalhatók, az emberi kontroll elvesztése már nem.

Ha déja vut éreznél, akkor az azért történik, mert szinte napra napra pontosan egy évvel ezelőtt volt egy nagyon hasonló eset.

Itt nem csak nevekről és e-mail címekről beszélgetünk: több ezer magánszemély lakcíme is illetéktelen kezekbe került.

A támadásnak köszönhetően családtagok és hozzátartozók információi is illetéktelen kezekbe kerülhettek.

Alig néhány órával egy frissítés kiadása után hackerek felfedeztek egy újabb kiskaput.

Egy célpont átlagosan alig 25 dollárba került a támadónak.

Vér- és vizeletvizsgálatok eredményei is az ellopott fájlok között lehetnek.

Több mint 7 ezer kriptotárcából szereztek meg adatokat vagy pénzt.

A támadás végül mintegy 770 ezer dolláros kárt okozott.

Mesterséges intelligenciával a mesterséges intelligencia ellen.

A támadó szerint csak a biztonsági hibára akarta felhívni a figyelmet.

Az érintett fiókok egyikét sem védte többfaktoros hitelesítés.

A CyberLeek nevű szivárogtató csapat egy jövedelmező kis vállalkozást rakott össze magának kiberbűnözésre építve, de a kártyavár most összedőlni látszik.

Az ellopott tartalmakkal később gyakran meg is zsarolják az áldozatokat.

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat vizsgálata szerint nincs bizonyíték arra, hogy orosz kötődésű támadó állna a Magyar Államkincstár rendszerének feltörése mögött. Közben az is kiderült, hogyan jutott be a hekker a hálózatba.

Nevek, címek, telefonszámok és IP-címek is illetéktelenekhez kerültek.

Az OpenClaw megnézte, hogy mennyire lehet megpiszkálni a hely adatbázisát, és miután hozzáférést nyert, rendezkedni kezdett.

Több mint kilencezer jelszó került ki olvasható formában.

Veszélyes lehet a nyilvános Wi-Fi, a redmondiak szerint a bejelentkezés adatokra fáj a kiberbűnözők foga.

A Xeno Executor észrevétlen változatának hirdeti magát, valójában azonban jelszavakat, munkameneteket és kriptotárcák adatait lopja el, miközben távolról irányíthatóvá teszi a számítógépet.