Mostanra már csak ismétlésekbe bonyolódva tudunk a finn gyártóról beszélni: Nem megy úgy a szekér, mint régebben, nincsenek csillogó, villogó csúcsmodellek, csak nehézkes előrevánszorgás, izzadtságszag és az utolsó pillanatban útjára induló N8. Minden vállalat életében vannak hullámvölgyek és valahol törvényszerű volt, hogy ez a Nokiánál is bekövetkezik, főleg az ex-nokiások nemrégiben nyilvánosságra hozott történeteit ismerve. Mindenki hasít az érintőképernyős üzletben, a Sony Ericsson végleg elhagyja a Symbiant, a Motorola szintén már csak az Androiddal foglalkozik, a Samsung új operációs rendszert csiszolgat (mellesleg náluk sem lesz többé Symbian), az LG pedig középutasként, de azért nagyban az Androidra támaszkodva nyomul előre. Ebben a piaci környezetben kellene a Nokia C6-os modellének valahogyan helyt állnia. Nem lesz könnyű...
A hivatalos sajtófotók egyike
N97 light
Az elképzelés alapvetően nem volt rossz: létrehozni egy mobilt, ami nagyjából hordozza az egykori csúcsmodell, illetve annak mini kiadásának jegyeit, viszont anyagában, egyes tulajdonságaiban szerényebb kivitelben, ami miatt olcsóbban kerülhet a piacra. A Nokia C6 fehér verzióját használtuk meglehetősen hosszú ideig, így sokkal több benyomást ért bennünket, mint általában.
Kicsit vaskos, nehéz készülékház
A kinézettel és az anyagokkal alapvetően semmi gond. Szemből a C6 alapvetően az érintőképernyős 5800-ra és 5230-ra hasonlít. Persze csak ránézésre, hiszen amint megfogjuk, azonnal érezhető, hogy náluk sokkal robosztusabb a szétcsúsztatható billentyűzet miatt. A képernyő alatt a híváskezelők, illetve köztük a főmenüt megnyitó gomb található. Ez utóbb közepén egy kis csíkban, fehér fénnyel pulzál; ha SMS-t kaptunk, vagy elszalasztottunk egy hívás, akkor ez a villogás gyorsabb ütemű, feltűnőbb. Felül a Nokia felirat körül elég nagy a nyüzsgés, hiszen itt található az előlapi kamera, a távolság érzékelő, valamint az a szenzor, ami a kijelző fényerejének megfelelő beállításáról gondoskodik. Maga a panel kifejezetten jó minőségű, élénk színeket adó, 3,2 colos, rezisztív technológiát használó, 360 x 640 pixeles kijelző. Sajnos, ahogy a TFT kijelzőknél szokás, úgy itt is nagyon nagy probléma a napfénynél való leolvashatóság, ami tulajdonképpen nulla, hiszen közvetlen napfény mellett semmit sem látni belőle.
Szemből nem sok izgalmasat láthatunk: felül az érzékelők, alul a kezelőgombok
A kissé kopogós, nem éppen minőségi érzetet nyújtó műanyag házat elfordítva, a baloldalon mindössze az ajtócskával védett microSD nyílás található - az alapcsomagban egy 2 gigabájtos lapkát találtunk tartozékként. Jobbra a hangerőállító, valamint a kamera gyorsgombja közt a teszt alatt számost alkalommal szidalmazott képernyő lezáró csúszka foglal helyet. Nem gondoltuk volna, de ez volt a telefon egyik leggyengébb pontja, mivel soha nem azt tette, amit vártunk tőle, sőt, gyakran nemes egyszerűséggel semmit sem tett, vagy ha igen, akkor hosszú másodperce késéssel. Egyértelműen szoftveres gondnak tűnt ez, de a szoftverre és a menüre egy kicsit később térünk ki.
A kamera gomb és a hangerőállító közt sokat átkozott csúszka
Európai Uniós szabályozás ide, ipari szabványok oda, a Nokia a C6 esetében nagyjából teljesen figyelmen kívül hagyta azt, amit mára az összes gyártó képvisel. Vagyis minél kevesebb kábel, a csatlakozók egységesítése, vagyis az ezzel járó költségcsökkentés és a környezet tehermentesítése. Noha a C6 doboza kellemesen kicsi, nagy valószínűséggel újrafelhasznált papírból van, a töltéséhez mégis a régi, „vékony" töltőt kell használni. Ehhez a telefon alsó részén található lyukat kell használni, az USB-portot pedig felül helyezték el, ami microUSB ugyan, de ha a PC-hez csatlakoztatjuk, akkor nem tölti a készüléket. Teljesen érthetetlen, bosszantó, kényelmetlen kombináció.
A kis ajtócska mögött található a microUSB port
Főleg, ha tudjuk, hogy egy ilyen okostelefon estére könnyedén lemerül, napközben a fotók, adatok szinkronizálására céljából általában számítógépre kötjük, de hiába, ha tölteni akarjuk, akkor ezt kizárólag a Nokia töltője és egy konnektor segítségével tehetjük meg. Mára szinte a legtöbb eszköz tölthető microUSB-vel, így nagy könnyebbség lenne, ha a felhasználó az erre a célra vásárolt hálózati töltőjét egy ilyen esetben használhatná. A hátlapon a jobb felső sarokba pozícionálva található az 5 megapixeles, autofókuszos kamera objektívje, mellette a LED-vaku, lentebb pedig a külső hangszóró.
Rendszertelen
A C6 a már jól ismert Symbian S60 ötödik kiadását használja, vagyis azt, amelyik az érintőképernyős Nokiákhoz készült. Az N97-hez képest nem sok újdonsággal szolgál, de azért fussunk végig rajta, hogy mi jellemzi a rendszert. Mivel a hamarosan bemutatkozó, Symbian^3-al (Androiddal, iOS-sel, stb.) ellentétben itt még nincs lapozható, több oldalas képernyő, így egyetlen egy felülettel kell gazdálkodni. A Nokia erre a célra hozta létre a saját widget szisztémáját, aminek lényege, hogy a nyitóképernyőre egyszerre maximum 6 darab mini alkalmazás helyezhető ki, amelyek a használat gyorsítására, a kezelhetőség javítására hivatottak. Kipakolhatjuk ide kedvenc kontaktjainkat, Facebook widgetet, a gyakran használt programok ikonjait, vagy valamelyik kedvenc híroldalunk mini alkalmazását. Ezek sorrendjét szabadon változtathatjuk, törölhetjük őket, és persze úgy is dönthetünk, hogy jó nekünk a teljesen üres nyitóképernyő.
A widget rendszerű nyitóképernyő
A konkurens mobilos rendszerek ismerete nélkül még jónak is titulálhatnánk ezt az egészet, de ehhez az is szükséges, hogy a felület mindig azt tegye, amit akarunk. Ezzel azonban volt nem kevés gondunk, mert ha egy kicsit is gyorsan szerettünk volna váltogatni az alkalmazások közt, vagy éppen befutott egy hívás, miközben a böngészőt nyitottuk, de néha egyszerűen csak úgy megbolondult az egész. Többször sikerült a készülék teljes lefagyását is előidézni, pedig semmi extrát nem követtünk el. A tesztünk alatt befutott, nagyobb szoftverfrissítés reményt adott, hogy egy kicsit stabilabb lesz az egész, de sajnos utána is szembesültünk anomáliákkal. Ezek olyan gondok, amelyekre nincs orvosság (legalábbis mi nem találtuk meg), együtt kell vele élni, ami egy 70 ezer forintos készüléknél nem biztos, hogy kellemes tudat.
A fekvő és álló nézet között másodpercek alatt váltott
Azzal is (újra) szembesülnünk kellett, hogy a Symbian fájdalmasan sokszor tesz fel kérdéseket, sokat úgy és akkor, hogy nem is értjük, mi az oka. Természetesen méltányoljuk az igyekezet, hogy ne fussunk bele horribilis mobilnetes költségekbe, de egy idő után rendkívül idegesítő, hogy a rendszer folyamatosan az online kapcsolattal összefüggő kérdésekkel bombáz bennünket. Ez akkor a legzavaróbb, amikor a telefon a zsebünkben, vagy a tokban rejtőzik, hirtelen előkapjuk, gyorsan valamit meg szeretnénk nézni, de ott virít egy kérdés, mely szerint „valóban akarjuk-e, hogy a főképernyő ne/csatlakozzon az internethez". Ha nagy hirtelenjében nyomunk egy igent, vagy nemet, a kérdés újra, meg újra előbukkan, és míg nem teszünk vele valamit, addig nem is tudunk a telefon funkcióihoz hozzáférni. Tisztában vagyunk vele, hogy nagyon nehéz egy komplett, megfelelő ergonómiájú kezelői felületet létrehozni, de ez a túlzott óvatosság sem előnyös.
Ikonos menürendszer és Facebook kliens (a fotókra kattintva galéria nyílik)
A főmenü a hagyományos, 4 x 3-as ikonos elrendezést kapta. Az N97 óta eltelt csiszolgatás azért érződik rendesen, érintésünkre azonnal történnek a dolgok, kellemesen fürge a menü. A képernyő érzékenysége (rezisztív volta ellenére) rengeteget javult, itt-ott, már-már kapacitív érzete kelt, a multi touch hiánya persze rögtön helyre tesz mindent, bár az is igaz, hogy a C6 esetében nem is hiányzott annyira. Az ikonok megnyitásához elegendő már egy érintés, lista nézetben viszont továbbra is duplaklikkel juthatunk bentebb. A kinetikus scrollt sem kell nélkülözni, ami kifejezetten hasznos egy-egy hosszabb névjegyzék, vagy fájllista böngészésénél. Az alkalmazások közt egész sok előre telepített szoftvert kapunk: választhatunk több híroldal (CNN, AP, Bloomberg) widgete közül, a játékos kedvűek a Bejeweled Twist mobilos és teljes verziójának örülhetnek, a közösségi oldalakat a Facebook, Friendster, Hi5 és MySpace kliensek képviselik, és persze itt van az elmaradhatatlan YouTube alkalmazás is. A programok körét az Ovi Store-ból persze bővíthetjük.
Sokszor találkoztunk ezzel a kérdéssel...
A navigáció mobillá, majd nem is olyan régen ingyenesség tétele a Nokia egyik legnagyobb húzása volt, és sok telefonját (ezt is) ez a plusz szolgáltatás, funkció menti meg. A C6 remekül használható navigációs eszközként, több alkalommal segített ki bennünket egy-egy ismeretlen cím megtalálásában. A szoftver tökéletesen kiforrt, a GPS-vevő gyors és pontos, ami persze a mobilnet engedélyezésének is köszönhető. Itt mutatkozik meg teljes erejével az, hogy milyen a navigáció, ha azt az internet és a mobilcella is segíti.
Internet, kamera, billentyűzet
A böngészőt is jól ismerjük már korábbról, elméletben ad Flash támogatást, ami persze marad csak elmélet. A videók ugyanis rendre kifognak rajta, az viszont igaz, hogy a weboldalak különböző, Flash alapú részei megjelennek. Sajnos a Nokia böngészője egyáltalán nem tömörít, így mi erősen ajánljuk az Opera Mobile használatát, főleg akkor, ha valaki nem rendelkezik sok gigabájtos mobilnet csomaggal. Érdekes jelenséggel szembesültünk többször a böngészés közben, ugyanis meghatározhatatlan időközökben az ékezetes betűk helyett csak értelmezhetetlen karakterek jelentek meg a (hazai) weboldalakon. Figyelemre méltó, hogy ez a jelenség nem csak a kisebb, esetleg mobilos optimalizálást nélkülöző oldalaknál, hanem a nagy, országos portáloknál is rendre előfordult. Ahogy korábban említettük, a netezéshez nem tudjuk a többujjas nagyítást használni, így marad az esetlen, oldalt megjelenő nagyítós csúszka használata, vagy a sokkal hatékonyabb, dupla koppintásos módszer.
Kriksz-kraksz: olvashatatlan weboldal a C6 böngészőjében
A kamera nagyjából a hagyományokat követi: rengeteg beállítási lehetőség, töménytelen effekt, több szituációs mód, önkioldó, amihez egy erősnek mondható, de a gyakorlatban mégis gyengén muzsikáló vaku társul. A Xenon villantót itt is nélkülözni kell, így a gyenge fényviszonyok közt mindig előfordultak a homályos, fókuszt vesztett felvételek. Maga a kamera gyorsan végzi a dolgát, a dedikált gomb miatt másodpercek alatt neki kezdhetünk a téma megörökítésének. A képgaléria már messze nem ilyen dinamikus: megnyitásakor nem csak a frissen készített fotók betöltésére kell várni hosszasan (mert ez még logikus lenne), hanem arra is, hogy az összes, addig készített felvétel bélyegképe megjelenjen a listában. Az ideális környezetben készített képek minősége egyébként megfelelő, az átlagnál jobb, szerencsére nem sok részlet veszik el, a színek is közelítenek a valósághoz.
A kamera, a LED-vaku és a külső hangszóró a a kis rács mögött
A Nokia C6 csúcs- és egyben fénypontja a teljes, QWERTZ billentyűzet. Ha meg kellene nevezni egy pontját a telefonnak, amiért igazán lehet szeretni, akkor ez az. Persze nem hoz ez a klaviatúra semmi látványos újdonságot, csak egyszerűen jól használható, ergonómikus kialakítású és minden fontosabb karakter pillanatok alatt elérhető róla. A készülék nyitómechanikája is vagányul csattan, köze nincs a hangnak és az érzetnek a telefon egészén érezhető takarékoskodáshoz. A gombok négy sorban és 10 oszlopban sorakoznak, a szóköz egészen kicsi lett, de ez nem zavaró. Az ötirányú D-pad az N97-el ellentétben átkerült a jobb oldalra és valószínűleg sokkal több felhasználónak fog ez jobban tetszeni, mint akiknek nem. A szokásosnak nevezhető Fn és a felfelé mutató nyíllal jelzett Shift gombokkal minden gyakran használt ékezetes betű, karakter, szimbólum elérhető, így az is megtalálhatja a számítását, aki ragaszkodik a helyes, ékezetes magyar szöveghez még SMS-ben, vagy e-mailben is.
A Nokia C6 kamerája kellő fény mellett ilyen fotókat is tudott készíteni
Végszó
Megkésett, elkésett készülék a Nokia C6, ami tökéletesen mutatja be a régi Symbian minden gondját, baját. Hardveresen, tudását tekintve egy teljesen rendben lévő készülékről van szó, hiszen a HSDPA-t, a Wi-Fi-t, a GPS-vevőt gyorsulásérzékelő, RDS-es FM rádió, egy korrekt, 5 megapixeles kamera egészíti ki, amit megkoronáz a kényelmes billentyűzet. A másik oldalon viszont ott a töltésre képtelen microUSB port, az elavultnak számító rezisztív képernyő, aminek maximum a felbontás és mérete tud versenyképes lenni a piacon. Kissé féltünk a mindössze 434 MHz-es processzortól, de pozitívan csalódtunk benne, hiszen a képgalérián kívül nem találkoztunk olyan esettel, ahol látványosan belassult volna a készülék. Az 1200 mAh-s akkumulátort szintén az apró, de költségcsökkentő faktorként tudjuk értelmezni a C6 esetében, hiszen nagyon is elkélt volna egy 1500-as ehhez a kijelző mérethez, és tudáshoz. Így viszont ugyanott voltunk, mintha egy csúcsmobilt használtunk volna, hiszen jó, ha egy napot kibírt az akku.
Le kell mondani a combosabb akku használatáról
Kissé nehezen látjuk, hogy kinek szánta és ettől függetlenül kinek, kiknek fog kelleni a C6. Olcsóbb ugyan az N97 és N97 mininél, de annyira nem, hogy a fiatalok tömegeit érdekelje. Az érintőképernyő QWERTZ billentyűzettel való kombinációja egyértelműen az üzletembereknek lehet vonzó, nekik a C6 viszont nem ad elegendő presztízst, így ők nagy valószínűséggel maradnak az E72-nél, vagy valamelyik BlackBerry modellnél. Igen erős a konkurencia Android oldalról is, hiszen egy Xperia X10 mini, vagy akár egy Motorola Blackflip sokkal vonzóbb lehet a rendszer fejlődőképessége miatt. Operációs rendszerével a Nokia mára egyedül maradt a piacon, így most már mindenki a megújult Symbiant várja. Nem rossz készülék a C6, de csak akkor ajánlható majd igazán, ha drasztikusabban leesik az ára...
Nokia C6
Ár: 70 ezer Ft
Forgalmazó: Nokia Magyarország
Web: http://hopp.pcworld.hu/7357
Előny: teljes QWERTZ billentyűzet; majdnem mindenhol gyors menü, ingyenes navigáció
Hátrány: nem tölt microUSB-n; bizonytalan, fagyásra hajlamos szoftver; elavult operációs rendszer; gyenge akku;
Teljesítmény:3,5/5
Felszereltség:3/5
Ár/érték arány: 3,5/5
Nokia C6: részleteiben nem rossz
Termékjellemzők:
113 x 53 x 16,8 mm, 150 gramm
TFT rezisztív kijelző, 360 x 640 pixel, 3.2 col
QWERTZ billentyűzet
Távolság- és gyorsulásérzékelő
3,5 mm audio jack
240 MB belső memória
microSD, 16GB-ig bővíthető (2GB a csomagban)
HSDPA 3.6 Mbps
Wi-Fi 802.11 b/g
Bluetooth 2.0 (A2DP)
microUSB 2.0
5 megapixeles kamera, autofókusz, LED vaku (geo-tagging)
VGA@30fps videó
Elülső kamera (QVGA)
Symbian OS v9.4, Series 60 5. kiadás
ARM 11 434 MHz processzor
Sztereó FM rádió (RDS)
GPS (A-GPS támogatással)
Dokumentum kezelés: Word, Excel, PowerPoint, PDF
Flash Lite v3.1
Akkumulátor: Li-Ion 1200 mAh
